Pesti Srácok

Horthy unokája nagyapja nevében kért bocsánatot a holokausztért

Horthy unokája nagyapja nevében kért bocsánatot a holokausztért

A „Nagyapám: Horthy Miklós” című dokumentumfilmben Horthy István beszélt a nagyapjáról, arról hogy milyen volt a kapcsolatuk és, hogy látta akkor az eseményeket.

A kormányzó unokája, ifj. Horthy István a Trianon 100. évfordulóján bemutatott filmben emlékszik vissza nagyapjára és az emigrációban töltött évekre, ifj. Horthy István Londonban él, másfél éves volt, mikor az apja a keleti fronton 1942-ben meghalt. Bár sok saját emléke nincs nagyapja kormányzói tevékenységéről, de a későbbi években közel kerültek egymáshoz. Az unoka emlékei szerint nagyapja „derűs és kedves” ember volt, de utálta a bolsevizmust, főleg annak korábbi magyarországi megjelenése miatt.

– mondta.

PestiSracok facebook image

Ezt azonban nem a kormányzótól, hanem az anyjától hallotta, ő mesélte, hogy mikor Horthy Miklós először találkozott Hitlerrel, Hitler még kérdezett, hallgatott másokra, és nagyon érdeklődött a dolgok iránt. Másodszor már nagyon rossz benyomása volt róla. Egészen megváltozott, a tekintete homályos lett, semmit nem kérdezett, érezte, hogy ő Európa uralkodója, és nem kell másokra hallgatnia.

Az egykori kormányzó azt is elmesélte unokájának, hogy felmerült benne Hitler meggyilkolásának ötlete. Horthy István szerint a náci megszállás után nagyapja ugyan kormányzó maradt, de egyre fogyott körülötte a levegő. Horthy István szerint nagyapja nem volt tudtában annak, mi az elhurcolt zsidók sorsa, azonban mikor kézhez kapta az auschwitzi jegyzőkönyvet 1944 július elején leállíttatta a deportálásokat.

– mondta ifj. Horthy István, Magyarország egykori kormányzójának unokája a filmben.

Forrás: Mandiner

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!