Pesti Srácok

Horvátországban és Szlovéniában is nőtt az új fertőzöttek száma

Horvátországban és Szlovéniában is nőtt az új fertőzöttek száma

Horvátországban és Szlovéniában is nőtt az új koronavírussal fertőzöttek száma - derült ki a válságstábok közleményéből kedden. A két ország kormánya azonban egyaránt úgy véli, hogy nincs ok az aggodalomra. A legfrissebb adatok szerint Horvátországban csütörtökön és pénteken egyaránt 11, szombaton 19, vasárnap 18, hétfőn ismét 19, kedden pedig már 30 új fertőzöttet azonosítottak, az eddigi koronavírusos esetek száma ezzel elérte a 2366-ot.

A legtöbb fertőzött Zágráb városában és Eszék-Baranya megyében van. Nem regisztráltak új halálesetet, így a járvány áldozatainak száma 107 maradt. Előzőleg egy hónapig nulla és három között volt az új megbetegedések száma. Az első fertőzés közel négy hónappal ezelőtti megjelenése óta 2142 beteget nyilvánítottak gyógyultnak. A diagnosztizált betegek közül tizenhatan vannak kórházban, közülük senki sincs lélegeztetőgépen.

Vilim Beros egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján elmondta: az új fertőzöttek számának növekedése arra figyelmeztet, hogy továbbra is óvatosnak kell lenni, de nem jelenti azt, hogy a járvány-helyzet jelentős mértékben súlyosodott volna az országban. Horvátországban új járványgóc alakult ki a kelet-szlavóniai Gyakovón (Djakovo) egy kolostorban, amely óvodát és idősotthont is működtet. A sajtó szerint a vírust Koszovóból visszatérő apácák hurcolták be magukkal

Andrej Plenkovic kormányfő újságíróknak úgy nyilatkozott: Horvátország biztonságos ország, és a lakosságszámhoz viszonyítva továbbra is a három legkevésbé fertőzött országok közé tartozik az Európai Unióban. A miniszterelnök egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a járvány újbóli terjedése miatt nem tartanák meg a július 5-ére előrehozott parlamenti választásokat az országban.

PestiSracok facebook image

A szomszédos Szlovéniában a kormány jelentése szerint hétfőre 13 újabb esettel 1534-re nőtt a koronavírussal diagnosztizált fertőzöttek száma. A múlt héten Szlovéniában összesen 25 új Covid-19-es beteget diagnosztizáltak, utoljára ennél többet, 37-et az április 27-e és május 3-a közötti héten regisztráltak. Többségében behurcolt esetekről van szó, Boszniából, Szerbiából, Koszovóból és Horvátországból. Előbbi három országot a szlovén kormány a múlt héten "vörös listára tette", és korlátozza állampolgárai számára a beutazást.

Új halálesetet nem regisztráltak Szlovéniában, a járvány halálos áldozatainak száma 109 maradt. A diagnosztizált betegek közül mindössze öten vannak kórházban, közülük egyet ápolnak intenzív osztályon. Mario Fafangel, a népegészségügyi intézet fertőző betegségekkel foglalkozó központjának igazgatója szerint Szlovéniában nagyon jó a járvány-helyzet, az új eseteket ellenőrzés alatt tartják.

Szlovénia jobban áll, mint más uniós országok, a mostani számok pedig nem adnak okot az aggodalomra - mondta, majd hozzátette: amennyiben folytatódna a növekedő tendencia, járványügyi szakemberek javasolni fogják a kormánynak a megfelelő szigorítások bevezetését. Zágráb és Ljubljana április végétől és május elejétől szigorú óvintézkedések mellett fokozatosan feloldotta a korlátozásokat és újraindította a gazdaságot, valamint megnyitotta határait több európai uniós ország állampolgárai előtt.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.