Pesti Srácok

Merkel: Németország és Franciaország együtt küzd a helyreállítási alapért

Merkel: Németország és Franciaország együtt küzd a helyreállítási alapért

Németország és Franciaország együtt küzd a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozását szolgáló európai uniós (EU-) helyreállítási alapért, ami lendületet ad a kezdeményezésnek - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Emmanuel Macron francia államfővel folytatott megbeszélésének szünetében a szövetségi kormány Berlin melletti vendégházában.

A német-francia egyetértés ugyan nem jelenti azt, hogy az egész EU egységes egy adott ügyben, német-francia nézetkülönbség esetén viszont nem jók az EU-s megállapodás esélyei. Ezért a német és a francia kormány egyetértése "pozitív impulzust" ad a helyreállítási alap ügyének - mondta a kancellár.

Kiemelte: nem ragaszkodnak ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósuljon a német-francia javaslatra támaszkodó európai bizottsági előterjesztés, de fontosnak tartják, hogy a júliusban kezdődő német soros EU-elnökség idején egy "erős", a rászoruló országoknak hathatós segítséget biztosító válságkezelő eszközről szülessék megállapodás az unió tagjai között.

El kell elfogadni a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló EU-s költségvetést is. Erről nem lesz külön német-francia javaslat, de mindkét kormány hasonlóan ítéli meg az ügy körüli kérdéseket. "Rajtunk nem múlik a megállapodás" - fejtette ki Angela Merkel.

PestiSracok facebook image

Mint mondta, a helyreállítási alapról és a közös költségvetésről is "rengeteget kell még egyeztetni" a tagállamok között. Remélhetőleg a következő hetekben sikerül kiküszöbölni valamennyi nézeteltérést, és a július 17-én kezdődő EU-csúcson megállapodást lehet kötni.

Ez azonban még nem jelenti a munka végét, tagállami szinten is mindent meg kell tenni a koronavírus-járvány hatásainak leküzdéséért és azért, hogy az EU és minden egyes tagállam megerősödve emelkedjék ki a válságból - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta: a német-francia összefogást az a közös meggyőződés ösztönzi, hogy "Európa a jövőnk".

Az év végéig tartó soros EU-elnökség további központi témái a klímaváltozás elleni küzdelem, a digitalizáció és az EU nemzetközi szerepe. El kell indítani az EU jövőjéről szóló konferenciát is, amely a francia soros elnökség idején, 2022 első félévében érhet véget - tette hozzá.

Emmanuel Macron kiemelte, hogy az egészségügyi válságot egyre mélyülő "társadalmi és gazdasági válság" követi, és ebben a helyzetben "meg kell védeni az európai modellt". Ehhez elengedhetetlen az 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 250 milliárd euró hitelből álló helyreállítási alap, amely a tagállamok közötti szolidaritás elvére épül.

A francia államfő aláhúzta, hogy a válságkezelő eszköz "szíve" a vissza nem térítendő támogatás, amivel meg kell békélnie a csak a hitelezést pártoló tagországoknak, mert nem szolgálná az érdekeiket, ha a közös belső piac fontos részeit alkotó társországok súlyosan megszenvednék a válságot.

Forrás: MTI; Fotó: : Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)