Németh Szilárd: Katonák nélkül nem ment volna a járvány elleni védekezés
Katonák nélkül nem ment volna a koronavírus-járvány elleni védekezés Magyarországon sem; a honvédség és tartalékosai jelentős részt vállaltak a feladatokból – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán, Nagykanizsán.
Németh Szilárd a nagykanizsai katonai toborzópont megnyitásakor azt mondta, hogy a katonák segédkeztek a kórházak irányításában, az idősotthonok fertőtlenítésében, a kritikus infrastruktúrákat kezelő vállalatok irányításában, valamint közterületi járőrszolgálatot adtak. Az államtitkár közölte: a honvédség fejlesztési programjával igyekeznek újjáéleszteni a hagyományokat.
A nagykanizsai toborzópont révén lehetőség nyílik arra, hogy az egykor jelentős katonavárosban újból létrehozhassanak egy zászlóaljat
– mondta. Megjegyezte: a 172 éve létező magyar honvédség is mély válságban volt 2010-ben, a második Orbán-kormány megalakulásakor, amikor mindössze 17 önkéntes tartalékosa volt. Mára ez a szám elérte a 9600-at; közülük több, mint 4000 a területvédelmi tartalékos katona. Az elmúlt hónapokban a tartalékosok részvételével fertőtlenítettek 997 idősotthont, 51 kórházban állítottak katonai parancsnokot, 17 helyőrségben pedig járőrszolgálatot is adtak.
A tartalékosok a raktárok őrzésében is szerepet vállaltak
– tette hozzá. Nagykanizsán, a városközpontban lévő Tourinform-irodában alakították ki a toborzópontot; a helyszín azért jó választás, mert bent van a társadalom szövetében – fogalmazott Németh Szilárd.
Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség főparancsnokának helyettese elmondta: az állampolgárok támogatása, részvétele nélkül nem lehetne a térség modern, ütőképes hadseregévé tenni a Magyar Honvédséget. A katonai pálya iránti érdeklődést jelzi, hogy míg januárban 140, addig áprilisban már 853 érdeklődő volt Nagykanizsán. A speciális területvédelmi szolgálatra az országban két megyéből, Szabolcs-Szatmár-Beregből és Zalából – azon belül is a nagykanizsai járásból – regisztrálták a legtöbb jelentkezőt – közölte az altábornagy.
Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője is azt hangsúlyozta, hogy "katonák nélkül nehezen lesz rend egy társadalomban"; látható, hogy Magyarországon a veszélyhelyzet ideje alatt is fegyelmezettség volt, sokat segítettek a katonák a polgári életben. Utalt arra, hogy a városban egykor öt laktanya is működött; ezek megszűnése komoly veszteséget jelentett a település életében. Biztatónak nevezte, hogy egy új zászlóalj felállításával újra katonaváros lehet Nagykanizsa.
Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnökeként sorolta, hogy Zalában 21 idősotthonban és szociális intézményben, 47 ezer négyzetméternyi területen végzett fertőtlenítést a honvédség.
A megye mind a négy kórházában katonai parancsnok segíti az orvos-igazgatók munkáját, valamint Zalaegerszegen és Nagykanizsán a vízművek élén is segítenek
– mondta.
A járvány következtében március közepe óta 4000 ember veszítette el a munkáját Zalában, az ő álláskeresésük sikere érdekében a honvédség által biztosított lehetőségekre is felhívják a figyelmet a kormányhivatal foglalkoztatási szolgálatánál
– jelezte Sifter Rózsa.
Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) közölte, hogy az új nagykanizsai toborzópont révén újból "hazatalált a városba a katonaság".
Az itt élők ragaszkodnak a hajdani laktanyák és a honvédség emlékéhez, mostantól pedig a katonák is újból otthon érezhetik magukat a városban
– mondta.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
