Pesti Srácok

NMHH: leginkább a közösségi oldalakon találkozhatnak a netezők álhírekkel

NMHH: leginkább a közösségi oldalakon találkozhatnak a netezők álhírekkel

A közösségi oldalakon találkozhatnak az internetezők leginkább álhírekkel - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása alapján a hatóság kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.

A közleményben azt írták, hogy a kutatás szerint a legalább 16 éves magyar internetezők 53 százaléka saját bevallása szerint találkozott már álhírrel, 47 százalékuk elsősorban közösségi oldalakon, 23 százalékuk más weboldalakon. A megkérdezettek 60 százaléka belefutott már valamilyen károsnak mondott tartalomba az álhírektől, a pedofil tartalmaktól a rasszista, terrorizmusra, erőszakra, drogfogyasztásra buzdító anyagokig, mindezek közül pedig az álhíreket említették a leggyakrabban - tudatták. Hozzátették: a heti rendszerességgel öt vagy több közösségi oldalt látogatók 71 százaléka, a legfeljebb egy ilyen oldalt látogatók 41 százaléka találkozott már álhírekkel.

Az álhírek felismerését nem befolyásolta, hogy a válaszadó milyen és mekkora településen, mekkora családban él, gazdaságilag aktív-e, és alig volt releváns az iskolázottsága, a kora, az anyagi helyzete, a neme vagy az, hogy az ország melyik részén lakik - derült ki a kutatásból. A közleményben tudatták, hogy az Európai Bizottságnak a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója szerint az Európai Unióban a magyarok látogatják legtöbbet a közösségi oldalakat. Az NMHH kutatása szerint a megkérdezettek 78 százaléka keresi fel a közösségi oldalakat kisebb vagy nagyobb rendszerességgel, 77 százalékuk legalább hetente használja a Facebookot, és minimum hetente aktívak is ezeken az oldalakon. A közösségi oldalt használók 51 százaléka nagyon aktív, azaz hozzászól, megoszt, saját tartalmat tesz ki szöveges vagy képi formában, és mindössze egytizedük szorítkozik ezek közül csak egyfélére - ismertették. Hozzáfűzték, hogy az internetezők 59 százaléka okostelefonról, 46 százaléka számítógépről, 9 százaléka tabletről keresi fel a közösségi oldalakat.

Az NMHH fokozott figyelmet fordít az álhírekre - írták -, többi között felhívást intézett a tartalom- és médiaszolgáltatókhoz a pontos, átfogó tájékoztatásért, a fiataloknak óratervet állított össze, a felnőtteknek támogatott online cikkeket ajánlott, a Bűvösvölgy-központok foglalkozásain edukálják a gyerekeket azok felismerésére. A megtévesztő online hírforrások ellenőrzése, szankcionálása azonban már nem a hatóság, hanem a rendőrség hatásköre. A felmérés 2019. november 18. és december 10. között online önkitöltős kérdőívvel, négyezer ember megkérdezésével készült.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, kiemelt kép: cnbc.com

Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.