Pesti Srácok

Rekord alacsony részvétellel zárult a francia önkormányzati választások második fordulója

Rekord alacsony részvétellel zárult a francia önkormányzati választások második fordulója

A választásra jogosultak alig 40 százaléka járult vasárnap az urnákhoz Franciaországban az önkormányzati választások második fordulójában, ez több, mint 20 százalékkal kevesebb a legutóbbi, hat évvel ezelőtti adatokhoz képest. Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon.

Az este 8 órai urnazárást követő első eredmények azt mutatják, hogy a tavalyi európai parlamenti választások eredményének folytatásaként a Zöldek országos megerősödése jellemezte a választást, és több nagyváros vezetését is megszerezhették. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta. Az alacsony részvételnek ugyanakkor nem kizárólag a járványtól való félelem az oka, hanem a sajátos politikai helyzet is, ami nem kedvez az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amely az előző, hat évvel ezelőtti választásokkor még nem létezett. A kormánypártnak emiatt jelenleg nincsenek képviselői az önkormányzatokban, így a kormánnyal elégedetlenek nem is tudták megbüntetni ezen a választáson a kormányt, csak nem mentek el szavazni. Az elnöki hivatal jelezte, hogy az államfőt "jelentősen aggasztja a nagyon alacsony választási részvétel". A legtöbb nagyvárosban a Zöldek már az első fordulót követően előretörést könyveltek el, és vasárnap este elhódíthatják Lyont a baloldaltól, Marseille-t a jobboldaltól, valamint közepes városokban (Besancon, Poitiers) is ők számítanak esélyesnek. Az eredmények itt csak késő este várhatók.

A Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésnek az első fordulóban sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange, Beaucaire), és vasárnap először szerzett győzelmet egy 100 ezernél több lakosú városban, a katalán Perpignanban, amelyet mostantól Le Pen volt élettársa, a párt alelnöke, Louis Aliot irányíthat. Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo végzett az élen a szavazatok 50 százalékával. A Zöldekkel már előzetesen koalícióra lépett városvezető jelentősen megelőzte a 32 százalékot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügyi minisztert, míg a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter 16 százalékkal a harmadik helyre szorult. A jobboldalról érkezett miniszterelnököt, Edouard Philippe-et a normandiai Le Havre-ban 59 százalékos támogatottsággal választották meg polgármesternek, amelynek kormányfői kinevezése előtt is polgármestere volt. A pár napon belül várható kormányalakítás egyik nagy kérdése, hogy a koronavírus-járványt követően szociális fordulatra készülő Emmanuel Macron államfő megtartja-e a népszerű miniszterelnököt vagy egy baloldalról érkezett politikust nevez ki új kormányfőnek, illetve milyen szerepet szán a Zöldeknek és saját pártja eddig háttérbe szorított balszárnyának anélkül, hogy feladná a mandátuma elején meghirdetett reformok folytatását.

A köztársasági elnök mindesetre azonnal gratulált a miniszterelnöknek a győzelemhez, és az elnöki hivatal tudatta, hogy Emmanuel Macron hétfőn beszédet tart.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.