Pesti Srácok

Rekord alacsony részvétellel zárult a francia önkormányzati választások második fordulója

Rekord alacsony részvétellel zárult a francia önkormányzati választások második fordulója

A választásra jogosultak alig 40 százaléka járult vasárnap az urnákhoz Franciaországban az önkormányzati választások második fordulójában, ez több, mint 20 százalékkal kevesebb a legutóbbi, hat évvel ezelőtti adatokhoz képest. Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás a francia helyhatósági választásokon.

Az este 8 órai urnazárást követő első eredmények azt mutatják, hogy a tavalyi európai parlamenti választások eredményének folytatásaként a Zöldek országos megerősödése jellemezte a választást, és több nagyváros vezetését is megszerezhették. A második fordulót eredetileg március 22-én tartották volna, de a koronavírus-járvány miatti kijárási korlátozások március 17-i bevezetését követően a kormány elhalasztotta. Az alacsony részvételnek ugyanakkor nem kizárólag a járványtól való félelem az oka, hanem a sajátos politikai helyzet is, ami nem kedvez az Emmanuel Macron államfő által alapított kormánypártnak, amely az előző, hat évvel ezelőtti választásokkor még nem létezett. A kormánypártnak emiatt jelenleg nincsenek képviselői az önkormányzatokban, így a kormánnyal elégedetlenek nem is tudták megbüntetni ezen a választáson a kormányt, csak nem mentek el szavazni. Az elnöki hivatal jelezte, hogy az államfőt "jelentősen aggasztja a nagyon alacsony választási részvétel". A legtöbb nagyvárosban a Zöldek már az első fordulót követően előretörést könyveltek el, és vasárnap este elhódíthatják Lyont a baloldaltól, Marseille-t a jobboldaltól, valamint közepes városokban (Besancon, Poitiers) is ők számítanak esélyesnek. Az eredmények itt csak késő este várhatók.

A Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésnek az első fordulóban sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange, Beaucaire), és vasárnap először szerzett győzelmet egy 100 ezernél több lakosú városban, a katalán Perpignanban, amelyet mostantól Le Pen volt élettársa, a párt alelnöke, Louis Aliot irányíthat. Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo végzett az élen a szavazatok 50 százalékával. A Zöldekkel már előzetesen koalícióra lépett városvezető jelentősen megelőzte a 32 százalékot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügyi minisztert, míg a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter 16 százalékkal a harmadik helyre szorult. A jobboldalról érkezett miniszterelnököt, Edouard Philippe-et a normandiai Le Havre-ban 59 százalékos támogatottsággal választották meg polgármesternek, amelynek kormányfői kinevezése előtt is polgármestere volt. A pár napon belül várható kormányalakítás egyik nagy kérdése, hogy a koronavírus-járványt követően szociális fordulatra készülő Emmanuel Macron államfő megtartja-e a népszerű miniszterelnököt vagy egy baloldalról érkezett politikust nevez ki új kormányfőnek, illetve milyen szerepet szán a Zöldeknek és saját pártja eddig háttérbe szorított balszárnyának anélkül, hogy feladná a mandátuma elején meghirdetett reformok folytatását.

A köztársasági elnök mindesetre azonnal gratulált a miniszterelnöknek a győzelemhez, és az elnöki hivatal tudatta, hogy Emmanuel Macron hétfőn beszédet tart.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.