Pesti Srácok

Varga Mihály: Operatív törzset alapítanak a gazdaság védelméért

Varga Mihály: Operatív törzset alapítanak a gazdaság védelméért

A válság közvetlen kezelésére csaknem 1400 milliárd forintot költött az állam – mondta el Varga Mihály a Magyar Nemzetnek. A pénzügyminiszter arról is tájékoztatta a lapot, hogy a gazdaság növekedését fékező adminisztratív szabályok kiiktatására gazdaságvédelmi operatív törzs alakul.

Az újság szombati számában megjelent interjúban a miniszter emlékeztett arra, hogy az egészségügyi jellegű kiadások fedezetére a kormány kialakította a járvány elleni védekezési alapot. Ebbe 633 milliárd forintot irányítottak, amelyből eddig 480 milliárdot használtak fel. Szintén komoly összegeket igényelt a gazdaság, a munkahelyek megóvása, ezért jött létre a gazdaságvédelmi alap. Az ide csoportosított 923 milliárd forintból eddig 904 milliárdot használtak fel; egyik részét munkahelyek megóvására, másik részét beruházások támogatására fordították. Varga Mihály megjegyezte: az összegben nincs még benne az ideiglenes adó- és járulékkedvezmények, mentességek költsége, vagy a hitelmoratórium hatása.

– jelezte a pénzügyminiszter. Kiemelte: Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyek a legeredményesebben védekeztek a járvánnyal szemben. Elmondása szerint a 2021. évi gazdaságvédelmi alap 2500 milliárd forintos lesz, az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alap pedig 3000 milliárd forintot tartalmaz. Varga Mihály beszámolt arról is, hogy a kormány hozzáfogott a kórházi struktúra átalakításához. Tarthatatlannak nevezte, hogy a kórházak az utóbbi időben újra és újra tartozásokat halmoztak fel; ez álláspontja szerint alapvetően torzította az egészségügyi beszállítók piacát.

PestiSracok facebook image

– jelezte. A miniszter beszélt a 13. havi nyugdíj visszaállításáról is, amely négy lépcsőben történik, és első lépcsője jövő februárban esedékes. A jövő évi első részlet összeségében 77 milliárd forintot jelent majd tájékoztatása szerint. Hozzátette, hogy a számítások alapján jövőre csökken az államadósság és 3 százalék alatti hiány mellett 4,8 százalék lesz a gazdasági növekedés, így az állam nyugdíjprémiumot folyósíthat. Erre 53 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben; összesen így 130 milliárdos pluszjuttatással a számolhatnak a nyugdíjasok jövőre. A miniszter rögzítette, hogy az idén zsugorodni fog a gazdaság nagyjából 3 százalékkal, a költségvetési hiány akár a 3,8 százalékot is meghaladhatja, az államadósság pedig újra a GDP 70 százaléka fölé kúszhat.

– szögezte le, megjegyezve, hogy az egy számjegyű szja-ról a kormány nem tett le, a hosszú távú tervek között szerepel. A hazai vállalkozások helyzetének javítását ugyanakkor már most érdemben szolgálni fogja, hogy létrehozzák a gazdaságvédelmi operatív törzset, amelynek feladata lesz, hogy azonosítsa és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, amelyek megnehezítik a hétköznapi ügymenetet a vállalkozásoknál. A szervezet, amelynek munkájában nyolc-tíz állami hatóság és intézmény, például az adóhivatal, a fogyasztóvédelem és az államkincstár képviselői vesznek részt, már a jövő héten megtarthatja első ülését. A kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata néven emlegetett adónem átalakításával kapcsolatban Varga Mihály megfontolandónak tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felvetését, és arról tájékoztatott, hogy a Pénzügyminisztérium és a kamara szakemberei megkezdték a közös munkát. Az esetleges szabályváltozások legkorábban jövőre léphetnek hatályba. A Lánchíd felújításával kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter tarthatatlannak nevezte a helyzetet, és úgy vélte, megoldásához kizárólag a politikai akarat hiányzik. Rámutatott: pontosan tudható, hogy a fővárosnak 180 milliárd forintos állampapír-megtakarítása van, vagyis nyilvánvalóan nem pénzkérdés a felújítás.

– emlékeztetett Varga Mihály.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!