Pesti Srácok

A haladó Franciaországot elmarasztalta a strasbourgi bíróság, mert nem támogatta megfelelően a migránsokat

A haladó Franciaországot elmarasztalta a strasbourgi bíróság, mert nem támogatta megfelelően a migránsokat

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön elmarasztaló ítéletet hozott a francia állam ellen, mivel az megtagadta a fedél nélkül élő menekülteknek nyújtandó segítséget, tehát megsértette a nemzetközi egyezményben foglalt kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát.

Az öt – afgán, orosz, iráni és grúz állampolgárságú – menedékkérő panaszos azután fordult a bírósághoz, miután a francia hatóságok megtagadták tőlük a pénzügyi támogatást, amelyre az ország törvényei értelmében jogosultak lettek volna, így "embertelen és megalázó körülmények közé kényszerültek, megfosztva a létfenntartáshoz szükséges alapvető eszközöktől". A testület ítéletéből kiderül, hogy az érintettek fedél és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nélkül, valamint megélhetési lehetőségek hiányában éltek több hónapon keresztül, folyamatosan attól tartva, hogy megtámadják vagy kirabolják őket. Az öt felperesből három hosszú idő után kapott csak ideiglenes támogatást, továbbá a menedékkérelmük regisztrálásához kapott határidő olyan rövid volt, hogy nem tudták beszerezni a regisztráláshoz szükséges dokumentumokat. Az ítélet hangsúlyozza, hogy Franciaországban a menekültüggyel foglalkozó szervek túlterheltek a menedékkérelmek 2007 óta folyamatosan növekvő száma miatt, továbbá elismeri, hogy a francia állam számos létesítményt kiépített a menedékkérők számára, azonban megítélésük szerint ez nem menti fel az államot az emberi jogok tiszteletben tartása alól. A bírák ítéletükben 10, illetve 12 ezer euró nem vagyoni kártérítést ítéltek meg a sértetteknek. Egy hónap alatt ez a negyedik alkalom, hogy a testület elmarasztaló ítéletet hozott Franciaország ellen.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Étienne Laurent

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.