Pesti Srácok

A lengyel ügyészség vizsgálja a varsói emlékművekre kifüggesztett LMBT-zászlók eseteit

A lengyel ügyészség vizsgálja a varsói emlékművekre kifüggesztett LMBT-zászlók eseteit

A lengyel ügyészség vizsgálja a varsói emlékművekre kifüggesztett LMBT-zászlók eseteit; az eljárás a vallási érzelmek megsértésén, valamint emlékművek megbecstelenítésén alapul – közölték csütörtökön az illetékes hatóságok.

Az eljárást Sebastian Kaleta lengyel igazságügyi miniszterhelyettes kezdeményezésére indították el, miután szerdára virradó éjjel több ismert fővárosi emlékműre ismeretlen tettesek a melegjogi mozgalmat jelképező hatszínű szivárvány zászlókat rögzítettek, valamint szájmaszkokat az anarchista mozgalomra utaló jelképekkel. A szoborrongálásról több rendőrségi bejelentés is érkezett. Az eljárás előkészítő szakaszában az ügyészség próbálja azonosítani az elkövetőket. A tettért két évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A szóban forgó emlékművekről – köztük a Lengyelország történelméhez több szálon kötődő, belvárosi Szent Kereszt-bazilika lépcsőjén álló Krisztus-szoborról, illetve a Lengyel Tudományos Akadémia székhelye előtt álló Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója szobráról – készült fényképeket szerdán néhány, radikális baloldali tartalmakat közvetítő közösségi honlapon közölték. A képekkel együtt közzétett manifesztum "a különbözőség tüntetéséről", a homofóbia elleni harcról szól.

A melegjogi mozgalom témája legutóbb a nemrég befejezett elnökválasztási kampányban vetődött fel Lengyelországban. Andrzej Duda újraválasztott elnök a szavazás előtt úgynevezett családvédelmi chartát írt alá, amelyben többek között megígérte: nem engedi meg, hogy azonos nemű párok örökbe fogadhassanak gyermeket. Duda e dokumentummal fő választási riválisa, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester korábbi kezdeményezésére, az úgynevezett LMBT-chartára reagált. Az ellenzéki jelölt ebben többbek között a szexuális felvilágosítás sokak által radikálisnak minősített formáinak bevezetését ígérte. A lebecstelenített emlékművek kapcsán Trzaskowski csütörtökön elmondta: elítéli a vandalizmus minden megnyilvánulását. A tetteket az ellenzék részéről bírálta a Polgári Platform szóvivője, Jan Grabiec is, aki szerint az elkövetők – különösen a vallási objektumok kapcsán – "túllépték a határt".

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.