Pesti Srácok

A Posta az alapbéren felül 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók keresetének növelésére az idén

A Posta az alapbéren felül 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók keresetének növelésére az idén

A Magyar Posta az idén az alapbéren felül, egyszeri kifizetések formájában 8,5 milliárd forintot fordít a dolgozók bérhelyzetének javítására - mondta a társaság vezérigazgatója szombaton Budapesten sajtótájékoztatón.

Schamschula György hozzátette, a dolgozók egyszeri kifizetésben eddig áprilisban részesültek, a kifizetések következő időpontja pedig december. A hétfőn folytatódó bértárgyalásokon azonban ezeken felül javaslatot tesznek egy újabb, egyszeri kifizetésre, amelyet a vállalat tervei szerint augusztusra időzítenének. A Magyar Posta vezérigazgatója közölte, az augusztusi kifizetések összegszerű meghatározásánál fontos szempont lesz, hogy az egyes munkavállalók hány évet töltöttek már el a cégnél. A társaságnál 28 ezer ember dolgozik. A postásszakszervezetek szombaton délelőtt demonstrációt tartottak a postát felügyelő nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter irodája előtt, a rendezvényen petíciót is átadtak Máger Andrea munkatársának. A dokumentumot négy postásszakszervezet elnöke - Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet, Andrássy Tiborné, a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége, Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége és Tusz Ferenc, a Kézbesítők Szakszervezete vezetője - írta alá.

- olvasható a szakszervezetek által átadott petícióban. A demonstráción felszólaló postásszakszervezeti vezetők mind elmondták, hogy 10 százalékos alapbérfejlesztést tartanak szükségesnek, az egyszeri bérkifizetéseket nem tudják elfogadni. A petícióban a minisztertől követelték, hogy "a postai alkalmazottak alapbérének 10 százalékos növelésére kifizethető bértömeget (2020 januártól visszamenőleges hatállyal és az egyszeri juttatáson felül) az üzleti tervtől eltérően - ha kell, külön források bevonásával engedélyezze. A demonstráción résztvevőket Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke és Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is támogatásáról biztosította. Palkovics Imre szerint a bértárgyalásokon az európai uniós postai irányelvben meghatározott korlát miatt nem tudnak megállapodni a felek, hiszen az irányelvben meghatározott összegnél a magyar állam nem adhat nagyobb mértékű támogatást, mert ez a lépés kötelezettségszegési eljárást vonna maga után. Ezért - mondta a szakszervezeti vezető - Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordultak, járjon közbe az irányelv felülvizsgálásáért, hogy ez minél gyorsabban megtörténjen.

PestiSracok facebook image

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója is beszámolt erről a problémáról sajtótájékoztatóján, és elmondta, hogy az Európai Bizottság a magyar állam és a szakszervezetek megkeresésére is úgy válaszolt, hogy az irányelv felülvizsgálatára még várni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy tagállami hatáskörben többlet támogatás nem adható a Magyar Postának - szögezte le. A Szakszervezetek demonstrációján a résztvevők sípoltak és szakszervezeti zászlókkal vonultak fel, valamint táblákat emeltek a magasba, "Fogytán vannak tartalékaink, fogytán van a türelmünk" és "Csak azt kérem, ami jog szerint jár nekem" felirattal. A résztvevők rendőri felvezetéssel érkeztek meg a Batthyány térről a Vám utcába a miniszter irodája elé, ahol a teljes útkereszteződést elfoglalták.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)