Pesti Srácok

Varga Judit: sikerült igazságosabbá tenni a többéves költségvetési keretről szóló megállapodást

Varga Judit: sikerült igazságosabbá tenni a többéves költségvetési keretről szóló megállapodást

Az igazságügyi miniszter a hét elején befejezett európai uniós csúcsot értékelve azt mondta, Magyarország megnyert egy csatát, de a "harc" folytatódik az uniós intézményekben.

Varga Judit a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában kijelentette: a baloldali liberális erők nem akarják elfogadni, hogy vannak, akik mást gondolnak Európa keresztény gyökereiről, a bevándorlásról, a multikulturalizmusról, a családok szerepéről.

- mondta. A döntési folyamatot bonyolultnak és hosszadalmasnak nevezte, de a legfontosabb szerinte az, hogy az Európai Uniót egyelőre államok szövetsége alkotja, "nem egy nemzetek feletti szuperhatalomról beszélünk", ezért az állam- és kormányfők megállapodása, az Európai Tanács konklúziói jelölik ki a politikai irányokat.

PestiSracok facebook image

- mondta az igazságügyi miniszter. Varga Judit hangsúlyozta: az Európai Parlament már a koronavírus-válság idején "sem a megoldás, hanem a probléma része volt" azzal, hogy például Magyarországot "megtámadta" a rendkívüli jogrenddel összefüggésben. Úgy fogalmazott: most is azt látni, hogy politikai elfogultság miatt "szemellenző van rajtuk", nem látják, hogy nagy uniós országok nagy bajban vannak, hiszen pillanatok alatt felfuthat az államadósságuk a GDP 150-160 százalékára, és államcsőd fenyeget nagy alapító országokat.

Hozzátette: az Európai Parlamentnek történelmi felelőssége van abban, elfogadja-e azt a megállapodást, amely 27 tagállam kényes politikai és pénzügyi egyensúlyon alapuló konszenzusa. Az igazságügyi miniszter jelentősnek nevezte, hogy az állam- és kormányfők megállapodásával - ami szerinte a lengyel és magyar szövetség sikere - sikerült politikamentessé tenni a többéves költségvetési keretről szóló megállapodást, és elvi jelleggel rögzítették, hogy fontos a jogállamiság. Kiemelte: az európai értékek jelentőségét illetően nincsen vita a tagállamok között. Az EU alapszerződései is a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkeznek.

- mondta. Varga Judit hozzátette: a bizottság elnökének is figyelembe kell vennie az állam- és kormányfők iránymutatását, hiszen az EU-ban a stratégiai politikai irányokat az alapszerződések szerint az állam- és kormányfők fektetik le. A bizottság pedig, az alapszerződések őreként, ezektől az irányoktól nem tekinthet el.

- hangsúlyozta. Az igazságügyi miniszter beszélt a Magyarország ellen folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásról is. Azt mondta, hogy jogi szempontból már mindenre válaszoltak, és reményét fejezte ki, hogy a német elnökség idején az eljárást "minél hamarabb" le tudják zárni.

A magyarországi ellenzékről szólva megjegyezte, a koronavírus-járvány idején is látni lehetett, hogy mire számíthat a kormány a magyar baloldaltól. Hozátette: a védekezés idején még Brüsszelben is támadták a magyar kormány intézkedéseit.

- közölte a miniszter. Varga Judit szerint a jövőben is erre kell készülni, de azt mondta: jogi érveik "sziklaszilárdak", és azon dolgoznak, hogy megvédjék a magyar embereket, a magyaroknak járó igazságos kifizetéseket, valamint küzdjenek az ideológiai támadások ellen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.