Pesti Srácok

Közel két Magyarországnyi a fertőzöttek száma a világban

Közel két Magyarországnyi a fertőzöttek száma a világban

A világon 18 019 472 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 688 369, a gyógyultaké pedig 10 649 111 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 17 591 973 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 684 111, a gyógyultaké pedig 10 502 330 volt. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen.

A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 4 667 930 fertőzött volt eddig, 154 859-en haltak meg és 1 468 689-en meggyógyultak. Brazíliából 2 733 677 fertőzöttről, 94 104 halálos áldozatról és 2 062 876 gyógyultról tudni. Indiában 1 750 723 fertőzöttet, 37 364 halálos áldozatot és 1 145 629 gyógyultat jegyeztek fel. Oroszországban 849 277-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 14 104-re, a gyógyultaké pedig 648 961-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 306 319, és 46 286 ember halt meg a betegségben. Spanyolországban 288 522 fertőzöttet, 28 445 halálos áldozatot és 150 376 gyógyultat regisztráltak. Olaszországban a fertőzöttek száma 248 070, a halálos áldozatoké 35 154, és 200 460-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 232 856 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 5728, a gyógyultaké 216 494. Franciaországból 225 198 fertőzöttről, 30 268 halálos áldozatról és 81 764 gyógyultról tudni. Németországban 211 220 a fertőzöttek száma, 9154 a halottaké, 192 908-an meggyógyultak. Kanadában 118 768 fertőzöttet, 8990 halálos áldozatot és 103 201 gyógyultat tartottak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 87 985 fertőzéses esetet tartottak nyilván szombat reggel, valamint 4669 halálos áldozatot és 81 018 felépültet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Adzsit Szolanki

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.