Orbán Viktor miniszterelnök beszámolt az Országgyűlésnek az uniós csúcsra adott mandátum teljesítéséről
Az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak címzett részletes levélben számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács júliusi ülésére kapott ötpontos parlamenti mandátum teljesítéséről, eszerint az első két célkitűzést teljesítette; a hetes cikkely szerinti eljárás lezárásának sincs akadálya; fontos lépéseket sikerült tenni a pénzügyi források politikai feltételekhez kötésének kizárása ügyében, azonban a pártok és a civilnek álcázott politikai szervezetek támogatásának megszüntetése ügyében egyelőre nem ért célt Magyarország – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn.
A kormányfő azt javasolja, hogy az uniós egyezség ratifikációja során az Országgyűlés vitassa meg, hogy az elért eredmények elegendőek-e ahhoz, hogy azt a magyar törvényhozás támogassa. Havasi Bertalan emlékeztetett: a magyar Országgyűlés 2020. július 14-én elfogadott határozatában világos mandátumot adott a magyar kormánynak az Európai Tanácsban az uniós mentőcsomagról és a többéves EU-költségvetésről folytatott tárgyalásokra. Az Országgyűlés öt elérendő célt rögzített: az első szerint az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük. A második elvárás az volt, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai. A harmadik pont értelmében a folyamatban lévő, úgynevezett "hetes cikkely szerinti eljárásokat" az uniós mentőcsomag és költségvetés elfogadása előtt le kell zárni. Negyedszer: a politikai pártok és politikai tevékenységet végző civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból ne legyenek támogathatóak. Az ötödik feltétel szerint az uniós források politikai és ideológiai feltételekhez kötése "jogállamiság" címszó alatt elfogadhatatlan. A tárgyalások eredményeként Orbán Viktor a következő tájékoztatást adta az Országgyűlésnek:
Magyarország eredményesen tudta érvényesíteni azt az Országgyűlés által megfogalmazott elvárást, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek. Elértük, hogy az eredeti, Magyarország számára kedvezőtlen javaslatot érdemben és jelentős mértékben módosítsák. Hazánk az uniós mentőcsomagból és költségvetésből összesen mintegy 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz. A befizetések és az elnyerhető források egyenlege mintegy 30 milliárd euró hét év alatt, azaz Magyarország a nemzeti jövedelme százalékában kifejezve évente átlagosan 2,8 százaléknak megfelelő többletforrást vonhat be. Ez a hatodik legmagasabb összeg, és Litvánia kivételével kizárólag olyan országok előznek meg bennünket, amelyeknek a nemzeti jövedelme a magyar alatt van. Az uniós költségvetésről kötött megállapodás alapján hét éven át a Kohéziós Politikából nemzeti össztermékünk 1,8 százalékának megfelelő forráshoz juthatunk, amely Bulgária és Horvátország után a harmadik legjobb eredmény. Az objektív számok alapján arról tehetek jelentést az Országgyűlésnek, hogy a parlamenti határozat által szabott első és második célkitűzést teljesítettem
– írta Orbán Viktor Kövér László házelnöknek. Beszámolóját úgy folytatta, hogy a országgyűlési határozatban rögzített mandátumnak megfelelően kezdeményezte az úgynevezett "hetes cikkely szerinti eljárás" lezárását még a német uniós elnökség alatt.
Magyarországgal szemben az Európai Parlament politikai szempontok alapján meghozott, jogilag is vitás döntése folytán immáron két éve folyamatban lévő eljárás során Magyarország minden felvetést megválaszolt, minden kétséget eloszlatott, és minden vádat megcáfolt, amely a magyar demokrácia és jogállami intézményrendszer működésével kapcsolatosan felmerült. Ezért megítélésünk szerint semmilyen akadálya nincs annak, hogy az eljárás lezáruljon
– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: a német kormány képviselője is visszaigazolta azt a szándékot, hogy Németország az elnöksége hátralévő szakaszában az eljárás lezárására fog törekedni. Orbán Viktor a negyedik pont kapcsán az írta: javasolta, de "nem járt sikerrel" az Országgyűlés által meghatározott azon célkitűzés elérésében, hogy a politikai pártok és politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek uniós forrásból történő támogatásának gyakorlata megszűnjön.
Azt vállalom, hogy Magyarország kormánya ezt a kérdést napirenden tartja
– szögezte le. Az ötödik pontban megfogalmazott források politikai és ideológiai feltételekhez kötésének kizárása ügyében a miniszterelnök megítélése szerint fontos lépést tettek.
Világossá tettem, hogy Magyarország és különösen a jelenlegi kormánypártok vezetői elkötelezettek a jogállamiság mellett, és akkor is azok voltunk, amikor a kommunizmus időszakában a totalitárius diktatúrával szemben kellett a jogállamiságért küzdenünk. A világos jogi kategóriák nélküli politikai vádak jogállamiság címszó alá gyűjtése azonban éppen a jogállam alapelveit sérti
– fejtette ki Orbán Viktor. Mint írta, a szöveg kifejezésre juttatja, hogy "valamennyien elkötelezettek vagyunk a jogállam iránt. Azt is tükrözi, hogy valamennyien fontosnak tartjuk az Európai Unió, tehát az európai, ezen belül a magyar adófizetők pénzügyi érdekeinek védelmét. A megállapodás ugyanakkor nem tartalmaz kétértelmű politikai kijelentéseket, így a betartása esetén nem fenyeget az a veszély, hogy politikai vagy ideológiai okokból bármely tagállammal, így hazánkkal szemben pénzügyi szankciók bevezetésére kerülhessen sor" – fejtette ki a kormányfő, aki szerint szintén fontos garancia, hogy az ezzel kapcsolatos részletkérdések tisztázására az Európai Tanács egy későbbi ülésén vissza kell térniük, ahol a részletszabályok elfogadásához egyhangú döntés szükséges. Orbán Viktor mindezt úgy összegezte: Lengyelországgal vállvetve sikerült elérnünk, hogy a jogállamiság nevében, de a jogállamiság súlyos sérelmével lefolytatott uniós eljárások Magyarország kohéziós forrásait és pénzügyi érdekeit ne veszélyeztessék.
Levele végén a miniszterelnök úgy fogalmaz:
az uniós költségvetés és mentőcsomag együttesen komoly gazdasági lehetőséget teremt Magyarország számára. Az is tény ugyanakkor, hogy a koronavírus-járványra adott uniós válasz, vagyis a közös hitelfelvétel szemben áll a magyar kormány elmúlt évtizedben folytatott államadósság-csökkentő politikájával és olyan adósságközösség irányába tett lépést jelent, amely példátlan az Európai Unió történetében. A megegyezés hatálybalépéséhez tagállami parlamenti ratifikáció szükséges. Javaslom, hogy e ratifikáció során az Országgyűlés vitassa meg, hogy a korábban adott mandátum képviselete során elért eredmények elegendőek-e ahhoz, hogy az egyezség a magyar Országgyűlés támogatását elnyerje.
MTI
