Pesti Srácok

A hazai zsidó szervezetek szerint az antiszemita Bíró Lászlónak nincs keresnivalója az Országgyűlésben

A hazai zsidó szervezetek szerint az antiszemita Bíró Lászlónak nincs keresnivalója az Országgyűlésben

Heisler András után több más zsidó vezető is éles kritikával illette a jobbikos Bíró Lászlót, a baloldal közös képviselőjelöltjét annak antiszemita és rasszista megnyilvánulásai miatt. Róna Tamás főrabbi, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke, valamint Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egyik alapítója, vezetője arról beszélt, hogy a korábban rendszeresen kirekesztő kijelentéseket tevő Bírót támogató pártok akaratlanul is legitimálják az antiszemitizmust.

mondta a Magyar Nemzetnek Róna Tamás főrabbi, a Mazsihisz Rabbitestületének elnöke azzal kapcsolatban, hogy a baloldal azt a Bíró Lászlót (Jobbik) indítja egyéni képviselőjelöltként az október 11-i, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei időközi ország­gyűlési képviselő-választáson, aki korábban többször is antiszemita és rasszista kijelentéseket tett. Róna Tamás hangsúlyozta: bár Bíró a korábbi kirekesztő kijelentéseiért bocsánatot kért, s ez spirituális értelemben méltányolandó – különös tekintettel a múlt héten megkezdődött zsidó újévre, amely egyben a megbékélésről szóló jom hadin, vagyis az ítélet napja –, ám a főrabbi véleménye szerint a törvényhozásban nincs helye olyasvalakinek, aki képes ilyen meggondolatlan kijelentésekre ragadtatni magát. Róna Tamás arra is kitért, hogy bár jelenleg az egyébként is megosztott magyarországi neológ zsidóság nem a legkönnyebb időszakát éli, ám nyugalomban és békében töltheti az őszi ünnepek magasztos napjait.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott a főrabbi. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség egyik alapítója, vezetője is meglehetősen kritikus véleményének adott hangot a Magyar Nemzet kérdésére. Az óbudai zsinagóga rabbijaként is tevékenykedő vezető úgy fogalmazott:

A Magyar Nemzet Gábor György filozófust is kereste Bíró László kijelentései kapcsán, mivel az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az ATV-ben arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenccel együttműködve egy olyan szellemi műhelyt hoznának létre, amelynek célja a teljes ellenzéki összefogás elősegítése, elméleti alapjainak megteremtése a 2022-es választásra. A filozófus nem kívánta kommentálni a DK által is támogatott rasszista jelölt kijelentéseit, ehelyett levélben bocsánatkérést követelt a Magyar Nemzettől, amiért szerinte lapunk korábban lezsidózta őt és kollégáit. Gábor György a Gyurcsánnyal fenntartott együttműködése részleteit firtató kérdésre szó nélkül letette a telefont.

A baloldali értelmiség körében is egyfajta konszenzus alakult ki arról, hogy Bíró nem vállalható jelölt, és semmiképpen nem méltó arra, hogy ország­gyűlési képviselő legyen. A jobbikos politikus egyebek mellett tetűcsúszdásként beszélt a zsidókról, a magyar fővárost pedig Judapestnek nevezte. Bíró László kijelentéseit elfogadhatatlannak nevezte mások mellett Heisler András, a Mazsihisz elnöke, Somogyi Zoltán, a Political Capital alapítója, valamint Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke is. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva korábban Tamás Gáspár Miklós is bírálta a zsidózó, cigányozó jelöltet.

– hangsúlyozta a filozófus. Amennyiben Bíró valóban indul október 11-én, Tamás Gáspár Miklós otthonmaradásra szólította fel a baloldali szavazókat.

Bíró már Gyurcsánynak is kínos

A Hír TV-n keresztül üzent Gyurcsány Ferencnek a Jobbik alelnöke, aki szerint nem bölcs dolog, hogy ha egyszer az ellenzéki pártok egy jelöltet elfogadtak, akkor nyilatkozatokkal nehezítsenek a helyzetén. Ander Balázs arra reagált, hogy Gyurcsány a Spirit FM-en fogalmazott úgy az antiszemita kijelentéseiről hírhedtté vált, közös baloldali képviselőjelölt Bíró Lászlóval kapcsolatban, hogy lesznek még bajaik a Jobbik politikusaival. A DK elnöke szerint a Jobbik múltja pedig egy olyan messzire nyúló árnyék, ami beárnyékolja az ellenzéki összefogást a mai napig, s nem száz százalékban nyugodt a lelkük ebben az ügyben.

Forrás, fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.