Pesti Srácok

Ma ünnepeljük a magyar népmeséket

Ma ünnepeljük a magyar népmeséket

Immáron tizenöt éve ünnepeljük a magyar népmeséket. Első alkalommal 2005-ben, az Olvasástársaság kezdeményezésére tartották meg a Magyar Népmesék Napját szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján.

Benedek Elek az erdélyi Kisbaconban született 1859. szeptember 30-án. Bár főként mesemondóként emlékezünk rá, korában inkább mint újságírót ismerték. Sokat foglalkozott az ifjúsági irodalommal, a népköltészettel és a népnyelvvel, valamint a közoktatás kérdéseivel. Volt országgyűlési képviselő, szerkesztett újságot és könyveket. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője volt.

Az általa összegyűjtött mesékből készült A Magyar Népmesék rajzfilmsorozat 1980-tól 2012-ig futott a magyar televízióban, az első rajzfilm 1977-ben készült el, majd 2011-ig összesen száz epizódot gyártottak le. Feledhetetlen történeteket dolgoznak fel ötletesen, az eredeti mesék izgalmát képi humorral fűszerezve. Az alkotók egyik fő célja az általuk kedvelt paraszti kultúra kincseinek megmentése volt.

Forrás: 888; Fotó: Magyar Népmesék: A selyemrét

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)