Pesti Srácok

Németország tárt karokkal várja a moriai menekülttábor leégése miatt hajléktalanná vált migránsokat

Németország tárt karokkal várja a moriai menekülttábor leégése miatt hajléktalanná vált migránsokat

Németország átvesz több, mint 1500 menedékkérőt Görögországtól a Leszboszon fekvő Moriánál kialakított befogadóközpont leégése miatt a kormánypártok keddi megállapodása szerint.

Olaf Scholz alkancellár, a szociáldemokraták (SPD) politikusa a Twitteren azt írta, hogy többségében gyermekes családok elhelyezését vállalják át Görögországtól. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány egy "európai segítő akcióra törekszik". Steffen Seibert kormányszóvivő az SPD és a nagyobbik kormányzó erő, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség megállapodásának részleteit ismertetve közölte, hogy Németország 408 családból 1553 embert vesz át Görögországtól. Valamennyien átestek a menedékjogi eljárás első szakaszán, hivatalosan is védelemre szoruló személyek. Átvesznek további mintegy 150 felnőtt kísérő nélküli kiskorút is. Ők a Moria tábor leégése miatt hajléktalanná vált nagyjából 400 kiskorú elhelyezésére tíz európai ország összefogásával szervezett program révén érkeznek Németországba.

– tette hozzá a szóvivő.

PestiSracok facebook image

A leszboszi tábor leégése a kormánypártokat is megosztó vitákhoz vezetett Németországban. Számos kormánypárti és ellenzéki politikus nagyszabású, több ezer ember átvételét célzó program beindítását sürgette; mások azt hangsúlyozták, hogy a migrációs nyomás növekedésének kockázata miatt igen körültekintően kell eljárni, és el kell kerülni, hogy Németország egyedül, európai partnerek nélkül siessen Görögország segítségére. Angela Merkel kancellár azt az álláspontot képviselte, hogy a felelősség európai szintre emelésére kell összpontosítani, vagyis a görög hatóságok munkájának támogatásával újra kell építeni a tábort Leszboszon, és működtetését az EU felügyelete alá kell helyezni. Ehhez a közös felelősségvállaláshoz kíván hozzájárulni a német kormány a bő 1500 ember átvételével. A programról első lépésben a CDU és a CSU egyezett meg, majd közösen megállapodásra jutottak a koalíciós társ szociáldemokratákkal.

A Moria tábort 2800 személyesre tervezték, legutóbb mintegy 12 600-an lakták. Segélyszervezetek rendszeresen bírálták a zsúfoltságot. Szeptember elején karantén alá helyezték, mert elkezdett terjedni az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2). Az egy hete, szeptember 8-án éjjel kitört tűzben lakhatatlanná vált. A görög hatóságok szerint táborlakók gyújtogattak, öt gyanúsítottat kedden őrizetbe vettek. A német sajtóban ismertetett értesülések szerint valamennyien elutasított afgán menedékkérők. Moria egyike volt annak az öt központnak, amelyet az európai hatóságok létesítettek az égei-tengeri görög szigeteken a 2015-ös nagy migrációs válság idején, hogy csökkentsék a szomszédos Törökországból érkezők számát. Görögország szárazföldi részére csak a legkiszolgáltatottabb személyeket szállítják át; a menedékkérők többsége a szigeteken marad hónapokig vagy akár évekig is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Bernd von Jutrczenka

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)