Pesti Srácok

Soltész Miklós: A járvány ellenére is működnie kell az oktatásnak és a gazdaságnak

Soltész Miklós: A járvány ellenére is működnie kell az oktatásnak és a gazdaságnak

A vírushelyzet sok mindent felülírt, ám a felnőtteket most is kötelezi a gyerekek sorsáról való gondoskodás – minderről Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszélt a Páter Bárkányi János katolikus tanintézmény új épületegyüttesének átadásán.

A koronavírus-járvány második hullámában egyszerre kell fenntartani az oktatás és a gazdaság működőképességét Magyarországon. Látva, mekkora terhet jelentett a szülőknek és a pedagógusoknak a tavaszi átállás – amennyire lehet, ne jöjjön vissza az az időszak, és vigyázzunk egymásra, gyermekeinkre – fogalmazott Soltész Miklós. Az államtitkár szerint a kormánynak a gazdaságot is óvnia kell, fenntartva mindkét terület működőképességét. Szavai szerint:

Az államtitkár felidézte: tíz éve Nógrád megyét a munkanélküliség, a szegénység és sok nélkülözés jellemezte, azonban azóta visszatért az itt élők becsülete, újra visszatérhettek az ország vérkeringésébe. Itt is sok nehéz helyzetben élő családnak jelentett könnyítést a gyermekétkeztetés, és az ingyenes tankönyvellátás, melyben ma már 1,2 millió fiatal részesül – mondta az államtitkár, aki az újonnan átadott tanintézmény kapcsán – mely gimnáziumi osztálytermeket, kiszolgáló helyiségeket, továbbá egy 1000 négyzetméteres tornatermet is magába foglal – Soltész Miklós arról beszélt: talán a legfontosabb, hogy az iskolában milyen útravalót kapnak a gyerekek.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott az államtitkár, aki beszédében kitért arra is, hogy az egyházi iskolák a hit mellett a a közösségszeretet és a közösség szolgálatát is elültetik a hallgatókban, amit fontos továbbadni a következő generációknak, melyben az állami és helyi segítség, illetve összefogás egyaránt nélkülözhetetlen. Kiemelte: a most átadott beruházás is egy ilyen együttműködés eredménye, melyhez a kormány uniós forrásból mintegy 500 millió forinttal, az egyház 600 millió forinttal, az önkormányzat pedig 140 millió forint értékben járult hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: PestiSrácok/H.P.Gy

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.