Pesti Srácok

Ukrán külügyminiszter: Kijev lehetőségként tekint a kisebbségekre

Ukrán külügyminiszter: Kijev lehetőségként tekint a kisebbségekre

Ukrajna kész lehetőségként és nem problémaként tekint a területén élő nemzeti kisebbségekre, és az európai normáknak megfelelően biztosítja jogaikat – hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden, Bukarestben, a vendéglátójával, Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel közösen tartott sajtóértekezletén.

Kuleba a román nagykövetek éves értekezletének vendégelőadójaként hivatalos látogatásra érkezett a román fővárosba, ahol a kétoldalú kapcsolatokról is tárgyalt Aurescuval. Az ukrán diplomácia vezetőjét főleg a kétoldalú kapcsolatokat három éve beárnyékoló ukrán oktatási törvényről kérdezték a bukaresti újságírók. Az ukrán külügyminiszter úgy értékelte: a jogszabályt a Velencei Bizottság ajánlásai alapján már az európai szabványokhoz igazították, és Kijev nem tervez további módosításokat eszközölni rajta. Hozzátette: 2023-ig van idő arra, hogy a törvény hatályba léptetése során megtalálják a kisebbségek számára is megfelelő megoldásokat, hiszen szerinte Kijevnek is fontos, hogy az ott élő románok nemcsak ukrán állampolgárok, hanem románok is maradjanak. Kuleba egyúttal leszögezte: a közigazgatási reform belügy, Ukrajnát nem fogják más országok "tanítani" arra, hogyan szervezze meg területének közigazgatását. Az ukrán külügyminiszter másfelől hangsúlyozta: hálás Romániának azért, hogy kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, és elítéli az orosz agressziót. Úgy vélte: a Fekete-tenger térségének biztonsága mindkét fél számára fontos. Felidézte: a múlt héten az ukrán védelmi miniszter is Bukarestben járt, ahol a katonai együttműködés erősítéséről kötött megállapodást román kollégájával.

– hangsúlyozta Aurescu. Erről kisebbségvédelmi megállapodást akar kötni Kijevvel. Aurescu köszönetet mondott Kulebának, hogy jóváhagyta annak az ösztöndíjprogramnak a folytatását, amelyet Bukarest hirdetett meg a románul tanuló ukrajnai diákoknak. A román külügyminiszter méltányolta, hogy Ukrajna nem akarja felszabdalni a területén élő román közösséget a most zajló közigazgatási reform során. A román külügyminiszter szerint bővíteni akarják a két ország energetikai együttműködését, és ennek érdekében közös munkacsoportot hoznak létre. Bukaresti látogatása előtt Kuleba felkereste a romániai ukrán közösség képviselőit is, akiknek azt ígérte, hogy Ukrajna konzulátust nyit Máramarosszigeten, és azt kérte tőlük: vegyenek részt az új ukrán külpolitika kialakításában.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Ennyit a cserdi csodáról: eltűnt százmilliók, bűnöző zugügyvéd, bebukott projektek

Exkluzív 2020 október 22.
Három nagy cserdi uniós beruházásra nyújtott támogatás is érintett lehet abban a büntetőügyben, amelyeknek a kirobbanása előtt vetett véget életének a Baranya megyei kistelepülés, Cserdi polgármestere, Bogdán László – tudta meg a PestiSrácok.hu. A polgármesteri hivatal 80 oldalas átadás-átvételi jegyzőkönyvéből kiderül, hogy csaknem 400 millió forint tűnhetett el a település számláiról: ezek között szerepel az a 265 millió forintos kerékpárút építésre kapott összeg, amihez még hozzá sem nyúlhattak volna, és két másik nagy projekttel is gondok lehetnek, azok kifizetett forrása is hiányos. A háromból kérdéses, hogy akár egy is sikerrel zárul-e. A terményraktár a legnagyobb jóindulattal 70 százalékos készültségi szinten van, de az összes pénzből már csak 13 millió maradt, a bölcsőde kiviteli tervei ugyan már kész vannak, de egy kapavágás sem történt, a pályázati támogatásnak ehhez képest már a negyede elfogyott. A kerékpárútra kapott pénz hiánya az egész megye kerékpárút-hálózati fejlesztését, 9 kistelepülés közös projektjét veszélyezteti. A százmilliók eltűnésében közrejátszhatott egy pécsi jogtanácsos, akire Bogdán a projektek irányítását bízta. A PestiSrácok megtudta, hogy a férfit a gazdasági tevékenységtől már korábban eltiltották, és csalás miatt, egy másik ügyben éppen a napokban ítélték több éves letöltendő börtönbüntetésre. Portálunknak exkluzív nyilatkozatot adott annak a közös önkormányzati hivatalnak a vezetője, ahová Cserdi is tartozik. Papp Gizella többek között arról beszélt, hogy Bogdán László roma felzárkóztatásra kapott forrásnak hazudta a kerékpárútra nyert támogatást és az egészet elköltötték – mivel ők nem ismerték a pénz eredetét és célját, a költéseket fedező csapatépítésről, mentorálásról, tanácsadásról szóló tízmilliós számlák sem tűntek aggályosnak. Tényfeltáró helyszíni riportunk után Cserdi kapcsán legfeljebb egy dolog tűnhet majd csodának: hogy mindaz, ami a csillogtatott színfalak mögött a faluban valóban történt, csak most bukott ki.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.