'56-os mártír szobrát avatták fel a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház udvarán
Tóth Ilona egy korábbi fényképen (kép: tothilonka.hu)
Tóth Ilona 1957-ben kivégzett forradalmár szobrát avatták fel a kőbányai Bajcsy-Zsilinszky Kórház udvarán. Az orvosnő – akiről a kommunizmus alatt azt állították, szadista, hidegvérű gyilkos volt – az 1956-os mártírok egyik szimbolikus alakja. A szoboravatón Wittner Mária – aki szintén részt vett a szabadságharcban – is megemlékezett egykori bajtársáról.
Kontur András szobrászművész kőből faragott alkotását Wittner Mária egykori '56-os halálraítélt és Bodnár Attila, a kórház főigazgatója leplezte le csütörtökön. Wittner Mária beszédében koncepciós perben halálraítélt forradalmártársát méltatva úgy fogalmazott: Tóth Ilonából szadista gyilkost faragtak a kommunisták, de Tóth Ilona mélységesen ember volt.
Ezt a nagyon tiszta embert mély gyalázatban végezték ki
– mondta. Hozzátette: vannak, akik még mindig gyilkosnak kiáltják ki és próbálják mocskolni Tóth Ilona alakját. Azzal kapcsolatban, hogy Tóth Ilona 1957-es ítéletét 2001-ben semmissé nyilvánították, Wittner Mária feltette a kérdést: "mit jelent a semmisségi papír, ha kórusban harsogják a gyilkosai, hogy gyilkos volt Tóth Ilona?". Wittner Mária hozzátette: ezért a túlélőknek kell tisztára mosni az ő emberségüket, és igazságot kell tenni azoknak, akik életükben és holtukban is meggyalázva, arccal lefelé, megdrótozva ott fekszenek a földben.
Tóth Ilona, az ártatlanul megvádolt, bebörtönzött és halálraítélt sok száz magyar szabadságharcos jelképévé vált
– tolmácsolta az eseményen Kocsi László honvéd ezredes Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szavait. Hozzátette: 1956 hősei, mártírjai és áldozatai – így Tóth Ilona is – olyan alakjai voltak a magyar történelemnek, akiknek tetteit csak évtizedekkel később ismerhették meg, mert azok, akik megölték, megnyomorították, földönfutóvá tették őket, tetteiket meghamisították, nevüket befeketítették, emléküket meggyalázták és kiirtották. Az államtitkár szerint Tóth Ilona, a gyilkossággal megvádolt fiatal lány kegyetlen koncepciós per áldozata lett; a szigorló orvos meghurcolásával az embertelen rendszer példát akart statuálni.
Sok évtized történelemhamisító elhallgatása és hazugsága után az utókor kötelessége a múlt őszinte feltárása
– mutatott rá Wittner Máriát is méltatva. A politikus a koronavírus-járványra utalva jelezte: a múlt mellett a jelen hőseinek, az egészségügyi dolgozóknak is köszönet jár.
Tóth Ilona az 1956-os forradalom kirobbanásakor a Szövetség utcai kórházban volt belgyógyászati gyakorlaton, majd átirányították a Péterfy Sándor utcai kórházba, ahol bekapcsolódott az intenzíven működő Önkéntes Mentőszolgálat munkájába. November 1-jétől letartóztatásáig a kórház kisegítő részlegének megbízott vezetője volt. November 20-án letartóztatták, majd 1957. április 8-án halálra ítélték izgatás és gyilkosság vádjával, és június 27-én kivégezték.
A szoborállítást kezdeményező Bodnár Attila főigazgató a többi között méltatta a kormány legújabb egészségügyi intézkedéseit, óriási lépésnek nevezve az orvosok bérének megemelését és a szakdolgozók járandóságának folyamatos növelését, egyúttal köszönetet mondott a kórház dolgozóinak a járvány kezelésében nyújtott munkájukért. Az ünnepség zárásaként a résztvevők közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a járványban elhunytakról a kórház kertjében felállított emlékműnél.
Forrás: MTI; Fotó: tothilonka.hu
