Pesti Srácok

Brexit – Johnson: ideje felkészülni a megállapodás elmaradására

Brexit – Johnson: ideje felkészülni a megállapodás elmaradására

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ideje felkészülni arra, hogy megállapodás nélkül zárulnak az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások. Johnson nem zárta ki a tárgyalások folytatásának lehetőségét, de közölte, hogy ehhez alapvető változásokra van szükség az EU hozzáállásában.

A konzervatív párti brit kormányfő pénteken Downing Street-i hivatalában felolvasott nyilatkozatában kijelentette: London a tárgyalássorozat kezdetén egyértelművé tette, hogy amit el szeretne érni, az semmivel sem bonyolultabb, mint egy olyan, barátságra és szabadkereskedelemre épülő kapcsolatrendszer, amilyet az EU például Kanadával is kidolgozott. Johnson közölte: az előző nap megkezdett brüsszeli EU-csúcsértekezlet fejleményeit megítélve azonban arra a következtetésre jutott, hogy ez az Egyesült Királyság uniós partnerei számára nem működőképes megoldás. Az unió továbbra is olyan módon akarja ellenőrzése alatt tartani a brit törvényalkotási szabadságot és a brit halászati szabályozást, amely teljesen elfogadhatatlan egy független ország számára. Johnson szerint azonban mivel már csak tíz hét van hátra a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta érvényben lévő átmeneti időszakból, és az EU az elmúlt néhány hónapban nem volt hajlandó komolyan tárgyalni, eljött az ideje a felkészülésnek egy olyan típusú kapcsolatrendszerre, amely inkább Ausztrália és az unió közötti viszonyra hasonlít.

Ausztrália és az EU két éve tárgyal szabadkereskedelmi megállapodásról, ám jelenleg nincs külön kétoldalú kereskedelmi egyezményük. A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján tizenegy hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről. A december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig a brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val. A tárgyalássorozat legutóbbi, kilencedik fordulója október 2-án azonban érdemi eredmény nélkül befejeződött, és azóta nem hangzottak el konkrét bejelentések további hivatalos fordulók megtartásáról.

PestiSracok facebook image

A brüsszeli EU-csúcstalálkozón az az állásfoglalás született, hogy Londonnak kell megtennie a szabadkereskedelmi megállapodáshoz szükséges lépéseket. David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője pénteki nyilatkozatában az uniós csúcs Brexit-ügyi zárónyilatkozatából arra a következtetésre jutott, hogy az EU már nem törekszik elkötelezetten a jövőbeni partneri viszony feltételrendszerének megteremtését célzó intenzív munkára. Frost szerint ez meglepő, mivel London erről állapodott meg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A brit főtárgyaló azt is meglepőnek és a kétoldalú tárgyalások gyakorlatában szokatlannak nevezte, hogy az EU szerint a megállapodáshoz szükséges összes további lépést az Egyesült Királyságnak kell megtennie.

A Downing Streeten felolvasott pénteki nyilatkozatában Boris Johnson úgy fogalmazott: az EU-csúcs alapján immár világos, hogy – bármi legyen is ennek az oka – az unió negyvenöt évnyi brit tagság után sem hajlandó ugyanolyan feltételeket felajánlani az Egyesült Királyságnak, amilyenek alapján például Kanadával is kereskedelmi megállapodásra jutott. A brit miniszterelnök szerint ebben akkor lehetséges változás, ha alapvetően megváltozik az EU hozzáállása. Johnson azonban nem jelentette ki, hogy a brit kormány befejezte a tárgyalásokat az unióval, sőt, a jövő héten várhatóan Londonba látogat Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője további megbeszélésekre.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Twitteren közzétett pénteki bejegyzésében ezt megerősítette. Azt írta: az EU – jóllehet nem bármilyen áron – folytatja a munkát a megállapodás elérése végett, és küldöttsége a jövő héten Londonba utazik az intenzívebb tárgyalások érdekében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)