Nekimegy Amerika a Google-nak

Az igazságügyi minisztérium fellépése a Google ellen olyan fejleménynek számít, amelynek nemcsak a republikánusok, hanem a demokraták is örülhetnek. Bár az időzítés alapján a kampány egyik elemeként is fel lehetne fogni a szövetségi kormány és tizenegy republikánus vezetésű állam közös keresetét a keresőóriás ellen, a techóriások vizsgálata, így a kongresszus trösztellenes albizottságának nyomozása is csak október elején zárult le. A mostani keresethez a későbbiekben további hét állam csatlakozik, közöttük a demokrata vezetésű New York, Észak-Karolina és Colorado is. Egyelőre nem tartalmi, vagy formai okok miatt nem írták alá a keresetet, hanem azért, mert a saját nyomozásuk még folyamatban van.

David Cicilline Rhode Island-i demokrata képviselő, a kongresszus igazságügyi bizottságának trösztellenes albizottságának vezetője tegnap tweetben üdvözölte a minisztérium döntését, amely szerinte régóta esedékes volt, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy három héttel korábban kiadtak egy jelentést, amelyben javaslatot tesznek arra, hogy milyen lépésekkel szorítsák vissza a techóriások versenyellenes tevékenységét. Nem mindenki olyan türelmes azonban, mint Cicilline. Steve Cohen tennessee-i demokrata képviselő ugyancsak a kongresszus igazságügyi bizottságának tagja egy tegnapi tweetjében azt a költői kérdést tette fel: miért várt a Trump-kormányzat a választások előtti két hétig, hogy keresetet indítson a Google monopóliumával szemben? Nevezzenek cinikusnak, de ha a tröszt elleni fellépés az igazságügyi minisztérium igazi prioritása volt, miért vártak eddig?

Akárhogy is, nehéz republikánus elhajlással vádolni azt a jelentést, amelyet mindössze két héttel ezelőtt, október 6-án adott közre több, mint egy éves nyomozás után a kongresszus igazságügyi bizottsága. A négyszázötven oldalas jelentésben részletesen vizsgálták a nagy techcégeket, így többek között a Google-t, az Amazont, a Facebookot és az Apple-t. A jelentést az igazságügyi bizottság – amelynek élén Jerry Nadler brooklyni demokrata képviselő áll – és a Cicilline vezette trösztellenes albizottság jegyzi.

– fogalmazott a jelentés.

– tették hozzá a jelentéstevők. Az albizottság jelentését kiterjedt nyomozás előzte meg: a 2019 júniusában kezdődő folyamatban több, mint 1,2 millió dokumentumot vizsgáltak meg, harmincnyolc tanút hallgattak meg, hatvan trösztellenes szakértőt mozgósítottak mindkét politikai oldalról, és kétszáznegyven piaci szereplővel, a vizsgált cégek korábbi munkatársaival készítettek interjút. A jelentés szerint a Google – amelynek az anyavállalata a kaliforniai Mountain View-ba bejegyzett Alphabet nevű cég – versenyellenes taktikát alkalmazva tett szert monopóliumára a keresők piacán. Úgy fogalmaztak: számos piaci szereplő a Google-t egy olyan kapuőrhöz hasonlította, amelyik kierőszakolja a felhasználóktól a kritikus csatornáikhoz való hozzáférést, miközben a keresőoldala sokkal kevesebb releváns találatot mutat.

Egymással összefonódó monopóliumok ökoszisztémájaként működik a Google

A jelentés készítői hozzátették: az Android 2005-ös megvásárlása után olyan szerződéseket kötöttek, amelyekben előírták az okostelefon-gyártóknak, hogy eleve Androiddal működő eszközöket hozzanak forgalomba és alapbeállításként Google-alkalmazások fussanak a termékeiken. A jelentés szerint most, hogy a hangalapú keresés egyre elterjedtebbé válik, hasonló lépésekre készül a Google. A jelentés másik megállapítása szerint azzal, hogy több részpiacon is dominál – így például a Chrome-mal a böngészők, a Google Mapsszel a navigáció, a Google Cloudsszal pedig a felhőszolgáltatások területén –, a Google egyre inkább egymással összefonódó monopóliumok ökoszisztémájaként működik. A jelentéstevők terjedelmes dokumentumukban konkrét javaslatokat tesznek arra nézve, hogyan lehetne visszaszorítani törvényhozói eszközökkel a techóriások dominanciáját: például limitálni kellene azoknak a piacoknak a számát, ahol egy domináns cég jelen lehet, illetve el kell különíteni az infrastrukturális szolgáltatást nyújtó cégeket és a rájuk épülő szolgáltatást nyújtó cégeket egymástól. Utóbbira a vasúti szállítmányozás és a szénpiac egészségtelen összefonódásait hozták történelmi példaként.

Esélyt adnának a helyi hírforrásoknak

Hasonló módon javasolták azt is, hogy olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek megakadályozzák, hogy a Google-hoz hasonló cégek ne részesíthessék előnyben a saját termékeik és szolgáltatásaik elérését a piacot uraló keresőprogramjaikon keresztül. Az innovációk szerepét is növelnék, és a piacon belüli verseny helyett a piacért folyó versenyre helyeznék a hangsúlyt, ami lehetővé tenni, hogy új szereplők is beléphessenek az adott területre. A piaci akvizíciókat is korlátoznák, és erőteljesebben ellenőriznék, hogy kevesebb lehetőség legyen a verseny torzulására. A jelentés szót emelt a sajtószabadság mellett is: a techóriások elsősorban a kis eléréssel rendelkező, de annál fontosabb jelentőségű helyi sajtót lehetetlenítik el, hiszen a Google-lal és a Facebookkal nem tudják felvenni a versenyt. A jelentés arra tesz javaslatot, hogy legyen megteremtve a lehetősége annak, hogy a helyi hírközlők biztonságos és ellenőrzött körülmények között, a techcégek dominanciájától és árpolitikájától védve tárgyalhassanak a számukra szükséges elérésért.

Forrás: hirado.hu; Fotó: PS