Nincs megegyezés a két romániai magyar párt között
Megegyezés nélkül zárultak le a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) tárgyalásai a két politikai szervezet választási és hosszabb távú együttműködéséről. Toró T. Tibor, az EMSZ tárgyalódelegációjának egyik vezetője szerint nemcsak parlamenti helyekről, hanem elvek rögzítéséről szerettek volna megállapodni az RMDSZ-szel, ám tárgyalópartnereik egyelőre nem fogadták el ezeket.
Toró T. Tibor hozzátette: azt az ígéretet kapták, hogy javaslataikat az RMDSZ pénteken a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) elé terjeszti, de a vezetők viszonyulása alapján nem sok esélyt látnak arra, hogy a testület elfogadja ezeket. A politikus kijelentette: az EMSZ hajlandó akkor is támogatni az RMDSZ-t a parlamenti választásokon, ha nem kerülnek fel EMSZ-es jelöltek is az RMDSZ jelöltlistáira. Mindezt abban az esetben tennék, ha az RMDSZ elfogadná az együttműködésre vonatkozó elvi javaslataikat. Ezek között legfontosabbként az önkormányzatokban való együttműködést említette, azt, hogy ne büntesse az RMDSZ azokat a településeket, amelyek EMSZ-es polgármestert választottak. Az önkormányzati együttműködés részeként javasolták egy újabb székelyföldi önkormányzati nagygyűlés megszervezését és egy újabb székely memorandum elfogadását. Toró úgy látta: időszerű lenne felmutatni a székelyföldi önkormányzatok tömegerejét.
Az EMSZ együttműködést kezdeményezett a kulturális és közösségépítő programok területén. Toró kijelentette: nem tudják elfogadni, hogy az RMDSZ egyedül kezeli a romániai magyarságnak járó román költségvetési forrásokat. Az EMSZ együttműködést javasolt a vidékfejlesztési programok, az oktatás és tanügy, valamint a nemzetpolitika és a külpolitika területén is. A nemzetpolitika szintjén azt javasolta, hogy az RMDSZ frakciója egységesen terjessze be és képviselje Székelyföld autonómiastatútumát a román parlamentben, és terjesszen be olyan törvénycsomagot, amely biztosítja a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát.
Toró azt is megjegyezte: a parlamenti helyekről is tárgyaltak, de ebben sem alakult ki egyetértés a felek között, mert az RMDSZ az önkormányzati választásoknak olyan statisztikája szerint mérte volna az EMSZ-nek juttatandó helyeket, amely a legkedvezőtlenebb az EMSZ számára. Mint elmagyarázta, az RMDSZ a megyei önkormányzati jelöltlistákra leadott szavazatok alapján képzelte el az osztozkodást, és nem vette figyelembe azt, hogy az EMSZ éppen azért nem indított egy sor erdélyi megyében ilyen jelöltlistát, hogy ne veszélyeztesse a magyar képviseletet. Míg az RMDSZ-nek tizennyolc megyében, az EMSZ-nek csak hatban volt megyei listája. Kijelentette: ha csak azoknak a településeknek a helyi önkormányzati képviselőire leadott szavazatokat vennék figyelembe, amelyekben mindkét politikai szervezet jelölteket állított, akkor nyolcvan-húsz százalék lenne az RMDSZ és az EMSZ közötti erőviszony. Eszerint pedig akár hat befutó hely is járna az EMSZ-nek. Megjegyezte: az RMDSZ az érvényes választási törvény szerint akkor is bejut a parlamentbe, ha nem éri el az öt százalékot, hiszen a szövetség javaslatára iktatták a törvénybe az alternatív küszöböt. Ha azonban a szövetség öt százalék alá kerül, az a vereség érzetét keltené.
Toró T. Tibor az MTI kérdésére elismerte, hogy az EMSZ szimpatizánsainak egy része annyira kiábrándult az RMDSZ-ből, hogy akkor sem szavaznának a szövetségre, ha az EMSZ jelöltjei is felkerülnének a parlamenti jelöltlistára. Nem tudják, hogy ez mekkora hányad, de úgy gondolják, hogy az erdélyi magyar pártok békeüzenete mindenképpen felhajtóerő lenne a választásokon. Lennének olyanok, akik azért szavaznának a közös listára, mert béke köttetett a felek között. A politikus nem tartotta kizártnak, hogy az RMDSZ békekötésként próbál majd kommunikálni egy másokkal megkötendő hamis megállapodást. Szerinte azonban ez nem pótolhatja azt az igazi megállapodást, amelyről az EMSZ-szel egyeztettek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor
