Pesti Srácok

Sólyom László végérvényesen lezártnak tekinti jogászi-közéleti pályafutását

Sólyom László végérvényesen lezártnak tekinti jogászi-közéleti pályafutását

Sólyom Lászlónak – megfogalmazása szerint – „végérvényesen lezárt” jogászi-közéleti pályáját összegző háromkötetes gyűjteményéről rendeznek október 14-én online könyvbemutatót, amelyen a bevezető előadást a szerző tartja – írja az Index.

Sólyom bevezetője szerint a Documenta című háromkötetes gyűjtemény a független, demokratikus és alkotmányos Magyarország megszületésének harmincadik évfordulója előtt tiszteleg – minderről az Index oldalán olvashatunk. A portál szerint a volt köztársasági elnök az egyes kötetek borítójára beszédes képeket választott. Az időrendben az első, polgári jogi munkásságának dokumentumait tartalmazó kötet borítóján egy, csak a Mecsekben honos, tél végi virág, az illatos hunyor látható, míg az alkotmányjogi szövegeket tartalmazó kötetre a pécsi Havihegyi kápolna előtt álló, százharminc éves mandulafa (2019-ben az év fája Európában) került, amely „szimbóluma annak, hogy az európai alkotmányosság túléli a zord időket, évszázadok múltán is virágba borul”. A közéleti dokumentumokat tartalmazó kötetet a bánáti bazsarózsa, a kizárólag a Zengőn élő virág díszíti. Utóbbiról Sólyom ezt írja: „a környezetvédelem vitt közéleti pályára, a bánáti bazsarózsa egyetlen élőhelye, a Zengő megvédése volt a legszebb és sikeres mozgalom, a Védegylet javasolt köztársasági elnöknek, s elnökként is tevékeny maradtam e téren”. Schanda Balázs egyetemi tanár, alkotmánybíró a könyvgyűjtemény recenziója szerint az 1990-es évek alkotmánybíráskodását áthatotta a meggyőződés, hogy a „jogállami forradalom” letéteményeseként a történelem alakítója.

Forrás: Index; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!