A baloldali médiahadjárat a református püspökválasztást is elérte
Mint arról korábban beszámoltunk, Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület. A baloldali sajtó természetesen ismét hadjáratba kezdett; ezúttal egy egyházi választás jelöltjét támadva próbáltak beleszólni a tisztújításba a szekularizáció hívei.
A Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztorát választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület; az egyházkerületi főgondnoki tisztséget az újraválasztott Veres Sándor tölti be. A református egyház tisztújítási folyamata során Balog Zoltánt számos támadás érte a balliberális sajtó részéről; ezek legnagyobb része arra vonatkozott, hogy a megválasztott püspök korábbi, politikai szerepvállalása miatt odalesz az egyház függetlensége – írja a Magyar Nemzet.
Javában zajlik a Magyarországi Református Egyház (MRE) hatévente tartandó tisztújítása, amelynek során négy egyházkerületben választanak püspököket és főgondnokokat, vagyis világi vezetőket. Miután Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke három cikluson át kitöltötte a maximális 18 évet, Balla Péter és Balog Zoltán lett a két püspökjelölt. Balla Péter egyetemi oktató 2019-ig, egy évtizeden keresztül volt a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, nemzetközi szinten is jegyzett teológiai doktor, neves, evangéliumi szemléletű tudós. Balog Zoltán 2010–2012 között társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, 2012-től 2018-ig pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) első számú vezetője volt, alapvetően azonban református lelkész. Összesen három évtizedet szolgált gyülekezetek élén, jelenleg a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztora. Az egyházkerület főgondnoki tisztére a hivatalban lévő Veres Sándort, valamint Kovács Levente egyetemi tanárt, a Magyar Bankszövetség főtitkárát jelölték. A püspökválasztáson Balla Péter a szavazatok 33 százalékát, vagyis 99 szavazatot, míg Balog Zoltán a szavazatok 67 százalékát, pontosan kétszáz szavazatot kapott a presbitériumoktól. A Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnokává a szavazatok 67 százalékával, 197 szavazattal Veres Sándort választották, Kovács Levente a szavazatok 33 százalékát, vagyis 103 szavazatot kapott. Balog Zoltán és Veres Sándor megbízatása hat évre szól.
A református egyház tisztújítási folyamata – ezen belül a püspökválasztás – több szempontból sem zajlott zökkenőmentesen. Joó István a Mandineren megjelent cikkében részletesen ír arról, hogy a balliberális sajtó beavatkozásaival hogyan igyekezett feszültséget kelteni egyházi körökben. Balla Péter a 2013-ban elhunyt, a baloldali média által életében sokat támadott idősebb Hegedűs Loránt püspök veje. Id. Hegedűs a református egyház nagy alakja, 1991 és 2002 között volt püspök a Dunamelléki Református Egyházkerületben, nem titkoltan közel állt politikailag Csurka István íróhoz, az előbb MDF-es, majd MIÉP-es rendszerváltó politikushoz. Balla, akinek nemzeti elkötelezettsége egyértelmű, ugyanakkor sosem tett megosztó kijelentéseket, a jelen püspökválasztási kampányban világosan értésre adta: soha nem fogja megtagadni felesége családját. A két püspökjelölt kampánya feltűnően békés és testvéri volt, a választáshoz kapcsolódó egyházi fórumok elején és végén együtt imádkoztak, és amikor a baloldali sajtó negatív kampánnyal próbálkozott, a két püspökaspiráns a főgondnokjelöltekkel együtt közös nyilatkozatban tette helyre a valótlan állításokat.
A sajtó mindemellett támadta Balog miniszteri tevékenységét, sugalmazták, hogy a református egyház túlzottan kedvezményezett lesz a volt Emmi-miniszter püspöksége esetén, leginkább mégis politikai szerepvállalása miatt támadták, azt állítva, hogy ha megválasztják, odalesz az egyház függetlensége. Az említett írás erre válaszul megjegyzi: Balog politikusként is a történelmi egyházak, köztük a református egyház talpra állásáért, önfenntartásuk visszaszerzéséért küzdött, majd 1990-től egyik főszereplőként munkálkodott az akkor még antiklerikális irányultságú ifjú rendszerváltó párt, a Fidesz nemzeti-keresztény fordulatában. Fontos gyakorlati szerepe volt továbbá az egyházi iskolák rendszerének kiépülésében és megvédésében, így Joó István szerint ellenfeleinek főként az fájhat, hogy konzervatív politikusként az egyházak érdekeinek érvényesülését segítette elő.
Forrás: MTI; Fotó: Thaler Tamás
