Pesti Srácok

Bánki Erik: Fordított gazdaságpolitikára van szükség

Bánki Erik: Fordított gazdaságpolitikára van szükség

A gazdaságról, a járvány gazdasági hatásairól vitázott az ATV Csatt című műsorában Bánki Erik, a parlamenti gazdasági bizottság fideszes elnöke, Varju László a parlament költségvetési bizottságának DK-s elnöke, valamint Lentner Csaba és Pogátsa Zoltán közgazdászok. A gazdasági bizottság fideszes elnöke szerint fordított gazdaságpolitikára van szükség, más szempontból kell vizsgálni a válságkezelést, mint az első hullám alatt.

Varju László felvetette, hogy az éttermek mellett bértámogatást kapnak a sport- és szabadidőképzések, múzeumi tevékenységek, vidámparki, szórakoztató létesítmények, de nem kapnak támogatást a kisvállalkozások. Bánki Erik erre reagált, szerinte azért kapták ezek az ágazatok a bértámogatást, mert tulajdonképpen a működési lehetőségük megszűnt a koronavírus okozta szabályozások miatt. A fideszes politikus elmondta, az említett szakmák támogatása is csak harminc napra szólnak. A következő időszakra vonatkozó támogatások hasonlóak lesznek, mint a tavaszi, első hullám idején meghozott intézkedések, amelyek hajaznak a német Kurzarbeit mintájára – jelentette ki Bánki Erik. Valamint arról is szó esett, hogy állami maszkgyártás működik, több helyen is: a csökkentett munkaképességűek gyártásában is készítenek maszkot, valamint a börtönökben szintén folyik a munka. Az információk szerint havonta több százezer maszk készül el ilyen módszerrel.

A társasági nyereségadó felére, azaz öt százalékra csökkentését és az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését javasolta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek november 8-án. Azóta egy új javaslat szerint két évre engedné el Parragh az iparűzési adót. Első hallásra ez egy meredek ötlet. Alaposan végig kell gondolni, hogy ez mennyire segíti a vállalkozások életben maradását – reagált Parragh felvetésére Bánki Erik. A fideszes politikus szerint más szempontból kell vizsgálni a válságkezelést, mint az első hullámnál, egyetértett abban Pogátsa Zoltánnal, hogy fordított gazdaságpolitikára van szükség. Nem szabad egyensúlyra törekedni, nem szabad az egyensúly oltárán feláldozni azokat a lépéseket, amiket a járványkezelés vagy a gazdaságélénkítés érdekében kell megtenni. Ha arról van szó, fel kell vállalni azt a politikai döntést, hogy igenis el kell engedni valamennyire az államháztartási hiányt, annak érdekében, hogy minél hamarabb ki tudjunk lábalni ebből a járványból – fogalmazott a műsorban.

Forrás: ATV; Fotó: Horváth Péter Gyula/ PestiSrácok

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.