Pesti Srácok

Egységes eljárásrendet adott ki az egyetemekre és a kollégiumokra az ITM

Egységes eljárásrendet adott ki az egyetemekre és a kollégiumokra az ITM

Egységes eljárásrendet adott ki az egyetemekre és a kollégiumokra az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A dokumentumból az intézmények vezetői, tanárai és hallgatói tájékozódhatnak a járványhelyzetben szükséges intézkedésekről.

A minisztérium pénteki közleményében emlékeztetett: a koronavírus-járvány megfékezését célzó kormányrendelet értelmében minden felsőoktatási intézménynek ismét digitális oktatásra kell átállnia. Az ITM az érintettekkel egyeztetve frissítette a felsőoktatási intézmények számára kidolgozott eljárásrendet. A közleményben idézték Bódis Józsefet, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát, aki hangsúlyozta: a járvány terjedésének lassítása, az egyetemeken, kollégiumokban dolgozók és a hallgatók egészségének védelme mellett fontos cél a képzés folyamatosságának garantálása is. A minisztérium kiemelte: minden felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell a járványügyi veszélyhelyzetet kezelő intézményi intézkedési tervvel. A fenntartó minisztérium az intézkedési terveket megvizsgálja, és ha szükséges, további lépéseket kezdeményez. A kormányrendelet szerint a felsőoktatási intézmények kollégiumai és diákotthonai bezárnak. A rektor saját hatáskörben, a hallgató kérelmére, különös méltányossági okokból, egyedileg dönthet a kiköltöztetés mellőzéséről. A kollégiumban tartózkodás elsősorban a határon túli és külföldi diákok, a hatóságiházikarantén-kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető. Kitértek arra is: ha a szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés a digitális oktatás keretei között nem szervezhető meg, a résztvevő hallgatóknak, oktatóknak be kell tartaniuk az egészségügyi óvintézkedéseket, úgymint a maszkviselés és védőtávolság megtartása.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Vajda János

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.