Pesti Srácok

Magyarázatot kért a francia kormány a szállást követelő migránsok elleni rendőri fellépés miatt

Magyarázatot kért a francia kormány a szállást követelő migránsok elleni rendőri fellépés miatt

Hétfő este csaknem ötszáz illegális bevándorló az őket támogató, államilag finanszírozott szervezetek segítségével sátrakat állított fel a párizsi République téren, hogy így követeljenek sürgősségi szálláshelyet, a tüntetést a francia rendőrség oszlatta fel, oszlatógránátokkal és könnygázzal terelték ki őket a térről a szomszédos utcákba, ami heves tiltakozást váltott ki több francia politikusból.

A sátrazók többsége olyan afgán menedékkérő, akinek a kérelmét még nem bírálták el, és korábban abban a Párizshoz közeli sátortáborban élt, amelyet hat nappal ezelőtt ürített ki a rendőrség. A prefektúra a tábor kiürítésekor azt ígérte, hogy a csaknem háromezer elszállított embert átmeneti szálláshelyeken elhelyezik a hivatalos eljárások lefolytatásának idejére. A segélyszervezetek szerint azonban ötszáz és ezer közé tehető azok száma, akiknek nem jutott szállás, és visszaküldtek őket az utcára. A rendőrségi fellépést Gérard Darmanin belügyminiszter éjszaka a Twitteren megdöbbentőnek nevezte a televízióban látott képek alapján, s azonnali magyarázatot kért Didier Lallement prefektustól. A rendőri szakszervezetek egy része is elismerte, hogy a fellépés nem volt megfelelő.

Az állampolgári jogokért és a lakhatási ügyekért felelős kormánytagok, Marlene Schiappa és Emmanuelle Wargon pedig a több száz menedékkérő azonnali elhelyezését kérte az illetékes állami szervektől. A francia televíziókban elsősorban a baloldali és a Zöld-párti politikusok, valamint a szakszervezetek vezetői tiltakoztak a sátortáborral szembeni rendőri fellépés jogsértő kihágásai és a tűrhetetlen képek miatt. A közösségi oldalakra feltöltött felvételek szerint a rendőrök Párizs északi határára, abba az elővárosba terelték vissza a bevándorlókat, ahol a korábban kiürített sátortáborok voltak. A hírtelevíziók felvételei szerint útközben civil ruhás rendőrök szándékosan elgáncsolták az embereket és gumibotokkal verték őket. A hétfői rendőri akció azért is kínos a kormány számára, mert a parlament várhatóan kedd délután fogadja el a nemzetbiztonsági törvénnyel kapcsolatos, vitatott módosítást, amely alapján a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek, felvételek közzétételét a hatóságok akár 45 ezer eurós bírsággal vagy egy év szabadságvesztéssel is büntethetik. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a tervezet ellen több ezren tüntettek szombaton Párizsban, mert a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)