A járvány ürügyén vérezteti ki Nagyvárad magyar kulturális életét Bihar megye román vezetése

A Bihar Megyei Tanács (az önkormányzat magyar megfelelője – a szerk.) kedd délutáni ülésén Ilie Bolojan tanácselnök, Nagyvárad volt polgármestere előterjesztései nyomán drasztikusan csökkentette az alárendelt intézmények személyzetét, és megszüntette a kulturális folyóiratok önállóságát. A járvány ürügyén meghozott rendeletek komoly csapást jelentenek Nagyvárad magyar színházának, a Szigligeti Színháznak a jövőjére nézve is. Ezek a sokak szerint kultúraellenes intézkedések elsősorban a helyi magyar közösséget érintik rendkívül hátrányosan. Bolojant már évek óta azzal vádolja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Nagyváradon él 45 ezer magyar is, akik a város lakosságának a negyedét teszik ki. A magyar érdekképviseleti szervezet egyik politikusa, Szabó Ödön parlamenti képviselő ezúttal kulturális értelemben vett "etnikai tisztogatással" vádolta meg Bolojant – írja az Origo.

A szeptemberi helyhatósági választás eredményeképpen a partiumi Bihar megyét elvesztette az RMDSZ, a megyei tanács új elnöke a magyar Pásztor Sándor helyett a román Ilie Bolojan addigi nagyváradi polgármester lett, aki a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik legbefolyásosabb politikusa, a helyi románság körében pedig népszerűnek számít. A román, PNL-s irányítás alá került Bihar Megyei Tanács "takarékosságinak" titulált, Bolojan által hétfőn előterjesztett, kedden már el is fogadott intézkedésekről az MTI a Maszol alapján számolt be. Az erdélyi magyar hírportál tudósítása szerint a "karcsúsítás" nyomán Bihar megye hét szociális és kulturális intézményétől összesen 255 dolgozót bocsátanak el. Az érintett intézmények között van a magyar nyelvű Várad kulturális folyóirat, amely szervezeti önállóságát és munkatársai felét elvesztve a román vezetésű Gheroghe Șincai megyei könyvtárba tagozódik be, és a szintén magyar nyelvű Nagyváradi Szigligeti Színház, amelynek harmincnyolc munkatársától kell megválnia.

A portál felhívja rá a figyelmet: a színházi létszámleépítésnél nemcsak a gazdaságosság elvét követte a Bihar Megyei Tanács, hanem az etnikait is. A magyar színháznál végzett nagyobb arányú elbocsátást Bolojan tanácselnök azzal indokolta, hogy "ennek az intézménynek kisebb piacot kell kiszolgálnia, mint a román színháznak". Ilie Bolojan a sepsiszentgyörgyi színházak helyzetét hozta fel példaként, ahol a 25 százalékot kitevő Kovászna megyei románságot kiszolgáló Andrei Mureșanu Színház költségvetése feleakkora, mint a többségi magyarságot kiszolgáló Tamási Áron Színházé, Bihar megyében pedig a magyarság aránya felel meg a Kovászna megyei románok arányának.

Bolojannak a magyar színházzal kapcsolatos érvelése nonszensz, és elég könnyen megcáfolható. A Transindex hírportál információi alapján noha az összlakosságnak csupán a negyedét teszi ki a magyarság Nagyváradon és Bihar megyében, a magyar színház a nézettség területén messze veri a románt. Erre az lehet a kézenfekvő magyarázat, hogy nemcsak a nagyváradi, de a teljes Bihar megyei magyarság látogatja a magyar társulat előadásait. A sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Román Színházzal vont párhuzam pedig azért sem állja meg a helyét, mert azt Kovászna megye önkormányzata nem a piaci igény, hanem a román közösség iránti tiszteletből tartja fenn. Nem mellékesen: míg Bihar megyében 140 ezer magyar él, addig Kovászna megyében 50 ezer román van (ebből pedig csak 12 ezer sepsiszentgyörgyi), tehát Bolojan "érvelése" a számok szintjén értelmezhetetlen. A sepsiszentgyörgyi román színház amúgy sem nagy múltú, csak 1987-ben jött létre, a kommunista hatóságok parancsára. Összehasonlításképpen: a nagyváradi magyar színjátszás gyökerei a XVIII. század végére tekintenek vissza. A korábbi nagyváradi polgármester október végén nagy feltűnést keltett a román sajtóban azzal, hogy miután átvette Pásztor Sándortól a Bihar Megyei Tanács vezetését, az alkalmazottak felét egyszerűen kirúgta.

A Transindex megkeresésére reagálva nyilatkozott Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, aki egyben bukaresti parlamenti képviselő is. A magyar politikus elmondása alapján az RMDSZ várhatóan több fórumon keresztül, de minimum a közigazgatási bíróságon keresztül meg fogja támadni az intézkedést. A képviselő szerint Bolojan valódi terve nem az etnikumok arányos eloszlásáról és a megyei önkormányzat alintézményeinek költségcsökkentéséről szól. A politikus hozzáfűzte: ezt pedig jól példázza a Várad kulturális folyóirat esete is, amikor a főszerkesztő hajlandó lett volna külső finanszírozókat keresni az önállóság megtartása érdekében, ezt viszont annak ellenére elutasították, hogy már semmi nem indokolta volna a lap megszüntetését, elvégre a Bolojan által hangoztatott költségcsökkentés mellett önállóan is működhetett volna a Várad folyóirat.

Szabó Ödön értékelése alapján ebből a szempontból nézve Bolojan lépése egyszerre "etnikai tisztogatás", valamint a magyar kultúra elleni bosszú, és értékelhető a megyei tanácsban zajló hatalomátvételként is. A magyar képviselő ezért "bolsevik magatartásnak" minősítette, hogy a megyei tanács elnöke előbb eltávolítja a neki nem tetsző személyeket, átalakítja az intézményeket, és a saját embereit ülteti a helyükbe. Szabó Ödön szerint ugyanis a nagyváradi városházán Bolojan ugyanezt csinálta. Volt egy leépítési hullám, amit később egy felvételi hullám követett. Többen be is perelték emiatt az önkormányzatot, és megnyerték a pert. Ma viszont nagyjából ugyanannyi önkormányzati alkalmazott tevékenykedik a városházán, mint mielőtt Bolojan kirúgta volna őket.

Ugyanakkor Bolojan a civil szféra pályázatait is leépítette a váradi, és most a megyei önkormányzat esetében is. A nyílt pályázás megszüntetése után Váradon egy turisztikai ügynökségnek szervezték ki a tevékenységet, nyílt verseny nélkül azonban csak az önkormányzat partnerei kaphatták meg az összegeket, annak függvényében, hogy ki milyen kapcsolatban van Bolojannal. Szabó Ödön lehetségesnek tartotta, hogy a PNL-lel párbeszédet fognak folytatni a nemzeti liberális színekben mandátumot nyert megyei tanácselnök intézkedései kapcsán. Azonban úgy vélte, az RMDSZ-en kívül összmagyar összefogásra is szükség lesz, mert a társadalmi nyomás fontos záloga lehet hosszútávon a kulturális intézmények ellen irányuló törekvések megfékezése.

Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, az RMDSZ rendszeresen azzal vádolta Bolojant, hogy háttérbe szorította a nagyváradi magyar közösséget, kamarillapolitikát folytatva, ebben a szűk körben pedig szinte kizárólag románok kaptak helyet, noha Váradon él egy 45 ezres magyarság, amely a város lakosságának a negyedét teszi ki, de a polgármester erről igyekezett nem tudomást venni. Ennek egyik konkrét megnyilvánulása az volt, amikor 2018 végén – még polgármesterként – nem engedélyezte, hogy a Nagyvárad főterén elhelyezendő négy szobor közül az egyik magyar vonatkozású legyen, nevezetesen: állítsák vissza a város alapítójának, I. Szent László királyunknak az 1923-ba eltávolított szobrát. Szent László helyére végül is I. Ferdinánd román király szobra került. Bolojan egyébként 2016 óta akadályozza, hogy Nagyváradnak legyen magyar, RMDSZ-es alpolgármestere. Ráadásképpen az idei, szeptemberi önkormányzati választás után azt is elgáncsolta, hogy a Bihar Megyei Tanács egyik alelnöke magyar politikus lehessen. Bolojannak hála a magyarság harminc év óta először teljes mértékben kiszorult Bihar megye és Nagyvárad vezetéséből. A december 6-i parlamenti választás után felröppentek olyan híresztelések, hogy a román politikus a pártja (PNL) miniszterelnök-jelöltje lesz, de ebből végül nem lett semmi.

Forrás: Origo; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt