Pesti Srácok

A moldovai parlament kivonta az elnök hatásköréből a hírszerzési területet

A moldovai parlament kivonta az elnök hatásköréből a hírszerzési területet
Chisinau, 2020. november 16. Maia Sandu volt kormányfõ, az európai irányultságú Akció és Szolidaritás Párt (PAS) elnöke sajtótájékoztatót tart a moldovai elnökválasztás második fordulóját követõen Chisinauban 2020. november 15-én. A szavazatok majdnem teljes összeszámlálásán alapuló adatok szerint Sandu a voksok mintegy 57 százalékát kapta, így õ lesz a Moldovai Köztársaság új államfõje, az oroszbarát Igor Dodont váltva a poszton. MTI/EPA/Dumitru Doru

Maia Sandu még át sem vette hivatalát, látszólag máris ellentétbe került a moldovai parlamenttel. Vlad Batrincea moldovai házelnök-helyettes közleménye szerint ugyanis a parlament csütörtökön kivonta a nemrég megválasztott, Európa-barát államfő hatásköréből az információs és biztonsági szolgálat felügyeletét, és azt a törvényhozás alá rendelte.

A törvényjavaslatot, amelyet a leköszönő, oroszbarát Igor Dodon elnököt támogató Moldovai Szocialisták Pártja (PSRM) terjesztett elő, első és második (azaz végleges) olvasatban is jóváhagyta az általuk uralt parlament. Maia Sandu megválasztott moldovai elnök hatalombitorlásra irányuló próbálkozásnak minősítette a lépést. Mint mondta, mindez leendő elnökségének kezét hivatott gúzsba kötni. Sandu a nap folyamán tiltakozó akciót szervezett a törvényhozás döntései ellen, hívei pedig igyekeztek bojkottálni a parlament munkáját. A parlament épülete előtt több ezer tüntető követelte Ion Chicu miniszterelnök lemondását és előrehozott választások kiírását. Dodon elnöki megbízatása december 23-án ér véget. Korábbi bejelentés szerint Sandu beiktatását december 24-én vagy 25-én tartják.

A fenti lépésen kívül a parlament első olvasatban elfogadott egy törvénymódosítást is az orosz nyelv különleges státuszáról, illetve feloldotta az orosz nyelvű tévé- és rádióadókra vonatkozó korlátozásokat. A szabályozás értelmében az orosz nyelv hivatalos nyelv státuszát élvezné, a tisztségviselőket pedig arra kötelezné, hogy kérésre szóban, illetve írásban orosz nyelven válaszoljanak. A moldovai parlament a nap folyamán első olvasatban törvénycsomagot fogadott el a délen alakult Gagauz Köztársaság autonóm státuszának, illetve a helyi kormányzati szervek hatáskörének pontosításáról is. A törvényjavaslatokat most megküldik az igazságügyi bizottságnak véleményezésre.

A Gagauz Köztársaság 1990-ben alakult. Chisinau 1994-ben különleges autonómiát biztosított a török dialektust beszélő gagauzok lakta területnek, így sikerült békésen rendezni a konfliktust a térséggel.

PestiSracok facebook image

A törvényhozásnak sikerült emellett szintén első olvasatban elfogadni a 2021-es évre vonatkozó költségvetést. A büdzsé szerint jövőre az államháztartás tervezett bevételei 2,5 milliárd dollárt tesznek ki, míg a kiadások 2,9 milliárd dollárt. Bevételi oldalon ez 11 százalékos, kiadási oldalon pedig 4,1 százalékos többletet jelent az idei évhez képest. Az államháztartás tervezett hiánya 425 millió dollár. A törvényhozás egyben visszavonta az Egyesült Államoknak adott engedélyt, hogy új diplomáciai képviseletét azon a telken építse fel, amelyen egykor a köztársasági stadion állt. Pavel Filip korábbi moldovai miniszterelnök terve heves társadalmi tiltakozást váltott ki korábban. Dodon még 2018-ban megakadályozta a terv végrehajtását. A megszavazott jogszabályokat Maia Sandu pártja, az Európa-barát Akció és Szolidaritás (PAS), valamint a Tisztesség és Igazságosság Platform képviselői ellenezték. Az ellenzék bejelentette, hogy az alkotmánybíróságon fogja megtámadni a törvényeket.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Dumitru Doru

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)