Az Európai Unió Tanácsa is elfogadta az unió hétéves költségvetését
Az Európai Tanács múlt heti megerősítését és az Európai Parlament szerdai jóváhagyását követően az Európai Unió Tanácsa elfogadta az unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséről szóló rendeletet csütörtökön. Ezáltal a tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz.
A rendelet 2018-as árakon 1074 milliárd eurós hosszú távú költségvetést irányoz elő a tagországok számára. A hozzá kapcsolódó, a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap 750 milliárd euróval gazdálkodhat majd. A teljes pénzügyi csomag lehetővé teszi az unió és tagországai számára, hogy az elkövetkező években 1800 milliárd eurós támogatást biztosítsanak a gazdasági felépülésre és a különböző uniós szakpolitikák hosszú távú prioritásainak megvalósítására – közölték.
A következő hosszú távú költségvetés hét kiadási területet fed le, közel 40 uniós program finanszírozásának kereteit biztosítva a következő hétéves időszakban. Az EU egyebek mellett 132,8 milliárd eurót különít el az egységes piac, az innováció és a digitális kiadások területére, 377,8 milliárd eurót a kohézióra és az ellenállóképesség fokozására. Ezek az összegek a helyreállítási alap további finanszírozásának köszönhetően 143,4 milliárd euróra, illetve 1099,7 milliárd euróra emelkednek majd, beleértve a tagállamoknak nyújtott hiteleket is. Mintegy 373,9 milliárd euró támogatásban részesül a környezetvédelem területére, a migráció kezelése és a határigazgatás területén jelentkező kiadásokra az unió és tagországai 22,7 milliárd eurót, a védelem és biztonság területén jelentkező kiadásokra pedig 13,2 milliárdot költhetnek majd a következő hét évben. A partnerországok támogatása 98,4 milliárd eurót tesz ki.
A költségvetés tételei között a korábbi évekhez képest jelentős többletforrás áll majd rendelkezésre egyebek mellett az egészségügyi, a kutatást támogató Horizon és az Erasmus oktatási programokra, továbbá jelentős összegek fordíthatók majd a jövőbeli esetleges igények és válságok kezelésére, illetve a legfontosabb programok kiegészítésére. Az ágazati uniós finanszírozási programok nagy részét várhatóan 2021 elején fogadják el, és 2021 elejétől visszamenőlegesen alkalmazzák majd. A költségvetés saját forrásairól és az összegek belső átcsoportosításáról elfogadott intézményközi megállapodás értelmében a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alaphoz szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit a tagállamok új, saját források bevezetésével fogják finanszírozni.
A menetrendben 2021-től az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból származó bevétel, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a széndioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus, és egy új digitális díj, 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás, illetve az új egységes társaságiadó-alap szerepel. A saját forrásokról szóló határozatot a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk. A határozat értelmében az Európai Bizottság kivételes felhatalmazást kap arra, hogy a koronavírus-járvány okozta válság következményeinek kezelésére 2018-as árakon legfeljebb 750 milliárd euró összegig terjedő kölcsönt vegyen fel a tőkepiacokon.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger
