Pesti Srácok

Ismét tüntettek a nemzetbiztonsági törvény ellen Franciaországban – a rendőrség megelőzte a komolyabb incidenseket

Ismét tüntettek a nemzetbiztonsági törvény ellen Franciaországban – a rendőrség megelőzte a komolyabb incidenseket

Több ezren tüntettek az egymást követő harmadik szombaton Párizsban és több francia nagyvárosban a nemzetbiztonsági törvény vitatott passzusa ellen. Míg az előző két hétvégén a fővárosban a menethez csatlakozó anarchista rendbontók és radikális tüntetők incidenseket provokáltak, összecsaptak a rendőrökkel, kirakatokat törtek be és gépjárműveket gyújtottak fel, ezúttal a rendfenntartó erőknek sikerült megakadályozni a rendbontásokat.

A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte mintegy huszonhatezren tiltakoztak nyolcvanöt városban. Múlt szombaton negyvenhatezren tüntettek, míg két héttel ezelőtt a rendőrség szerint százharmincháromezren, a szervezők szerint félmillióan vonultak utcára. A kormányzati javaslatok elleni, jogvédő szervezetekből és szakszervezetekből álló kollektíva Párizsban ezúttal nem hirdetett központi megmozdulást, de néhány csoport felhívására a rendőrség szerint ötezren, a szervezők szerint tízezren vonultak végig a belvárosban "Elég a szabadságjogokat sértő törvényekből, elég az iszlamofóbiából" feliratú tábla mögött. A menetet jelentős erőkkel biztosította a rendőrség, és lezárta a környező utcákat azért, hogy a rendbontók ne tudják megközelíteni a békés tüntetőket.

Paprikapermetet szórnak a tiltakozókra rendõrök a nemzetbiztonsági törvény tervezett módosítása elleni párizsi tüntetésen 2020. december 12-én. Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson
PestiSracok facebook image

– közölte a prefektúra, amely száznegyvenkét potenciális randalírozót állított elő.

– írta a Twitteren Gérald Darmanin belügyminiszter, aki arról tájékoztatott, hogy a múlt szombati erőszakos incidenseket követően kilenvenöt embert állítottak elő, hatvanhét rendőr megsérült és jelentős anyagi károk voltak. A rendőrség szerint Lyonban kétezren tüntettek és a rendőrség könnygázzal oszlatta szét a felvonulás végén őket megdobáló embereket, míg Montpellier-ben 1800-an, Strasbourgban 1300-an, Toulouse-ban 1200-an, Marseille-ben pedig mintegy ezer békés tiltakozó vonult utcára.

A francia kormánytöbbség két hete jelezte, hogy átírja és újabb parlamenti vitára bocsátja a nemzetbiztonsági törvénytervezet azon cikkelyét, amely szabályozza a rendőrség tagjairól munkájuk elvégzése közben készült képek és felvételek közzétételét. A kormány álláspontja szerint az intézkedéssel a rendőröket szeretnék védeni a közösségi oldalakon szervezett gyűlöletkeltő felhívásokkal szemben, amelyekre elsősorban a tavalyi sárgamellényes tüntetések idején voltak példák. Jóllehet a szabályozás kimondja, hogy csak a rosszhiszemű közzététel büntetendő, a bírálók szerint a módosítás korlátozza a médiaszabadságot és az esetleges rendőri túlkapásokról szóló tájékoztatásokat.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Thibault Camus

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)