Jóváhagyta a londoni alsóház a Brexit-megállapodást
A várakozásoknak megfelelően nagy többséggel jóváhagyta szerdán a brit parlament alsóháza az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerének feltételeit rögzítő megállapodást. A téli szünetét töltő alsóház a soron kívül összehívott szerdai ülésnapon ötórás vitát tartott az átfogó megállapodásról, és a délutáni voksoláson ötszázhuszonegy-hetvenhárom arányban megszavazta az egyezmény törvénybe iktatását kérő kormányzati indítványt. Az alsóházi szavazás után a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amely várhatóan még szerdán szintén megvitatja és nagy valószínűséggel jóváhagyja a megállapodást. Boris Johnson brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyság távolságtartó, kedvetlen tagja, néha kerékkötője is volt az EU-nak, most azonban barátságos szomszéd lesz, a legjobb barát és szövetséges, akit az EU csak kívánhat magának.
A kormányzó Konzervatív Párt mellett megszavazta az egyezmény törvényerőre emelését a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt frakciótagjainak zöme is, bár többen szembefordultak Sir Keir Starmerrel, a párt vezetőjével, aki a voksolás előtt utasításba adta a frakciónak a tervezet megszavazását. Elutasította a megállapodást a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését vehemensen ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP) és az észak-írországi felekezetközi kormány legnagyobb britpárti protestáns ereje, a Demokratikus Unionista Párt (DUP). Az alsóházi szavazás után a tervezet a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amely várhatóan még szerdán szintén megvitatja és nagy valószínűséggel jóváhagyja a megállapodást.
A több, mint ezerkétszáz oldalas megállapodásról többhavi tárgyalási folyamat után múlt csütörtökön állapodtak meg a brit kormány és az Európai Bizottság tárgyalóküldöttségei. A megállapodás egyik fő eleme egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely százszázalékos vámliberalizációt – vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet – biztosít Nagy-Britannia és az EU kétoldalú áruforgalmában. A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó – csütörtökön brit idő szerint este tizenegykor, közép-európai idő szerint éjfélkor lejáró – átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A megállapodás elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-től a Kereskedelmi Világszervezet általános szabályrendszere alapján folytatódott volna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban. A péntektől érvényes egyezményt az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell, de ez már csak 2021-ben lehetséges. Az EU szabályai alapján azonban a megállapodás – miután a tagországok egyhangúlag jóváhagyták – így is érvénybe léphet az újév első napján.
A londoni alsóház szerdai vitanapján felszólalva Boris Johnson miniszterelnök kiemelte, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás hozzávetőleg évi hatszázhatvan-milliárd font értékű kétoldalú kereskedelem feltételrendszerét rögzíti. Az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke a hivatalos statisztika szerint tavaly hatszázhatvannyolc-milliárd font volt. Johnson hangsúlyozta, hogy a megállapodást elképesztő sebességgel sikerült elérni: az Uruguayi Forduló néven ismert világkereskedelmi tárgyalássorozat – amely elvezetett a Kereskedelmi Világszervezet létrehozáshoz – csaknem nyolc évig tartott, az Európai Unió pedig Kanadával öt évig, Japánnal hat évig tárgyalt, mire kereskedelmi megállapodásra jutott e két országgal. Az Egyesült Királyság ugyanakkor nem egészen egy év alatt elérte ugyanezt az EU-val, ráadásul egy világjárvány szorításában – mondta szerdai parlamenti felszólalásában a brit kormányfő.
Boris Johnson szerint az Egyesült Királyság új fejezetet kezd történelmében, újra megteremtve liberális, kifelé tekintő, a közjót szolgáló országként betöltött globális szerepét. A miniszterelnök hozzátette: az Egyesült Királyság nem azért lépett ki az Európai Unióból, hogy szakadást idézzen elő az Európához fűződő kapcsolataiban, hanem azért, hogy megoldást leljen az e kapcsolatokat a második világháború óta terhelő régi, idegesítő problémákra.
Az Egyesült Királyság távolságtartó, kedvetlen tagja, néha kerékkötője is volt az Európai Uniónak, most azonban barátságos szomszéd lesz, a legjobb barát és szövetséges, akit az EU csak kívánhat magának
– hangsúlyozta szerdai alsóházi beszédében a brit kormányfő.
Forrás: MTI; Vezető kép: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
