Pesti Srácok

Kommunista blöff az alapjövedelem Hollik István szerint (videó)

A Fidesz kommunikációs igazgatója kommunista blöffnek nevezte, a Párbeszéd országgyűlési képviselője ugyanakkor nagy lehetőségként értékelte a mindenkinek járó alapjövedelem gondolatát szerdán a Tranzit Garázsviták nevű rendezvénysorozatának harmadik állomásán.

Hollik István a Facebookon online közvetített eseményen úgy fogalmazott: az alapjövedelem "szellemi gyökere" azonos a kommunizmuséval, mert azt üzeni, hogy ne az egyén, hanem az állam legyen felelős az állampolgárokért. A kormánypártok az alapjövedelmet zsákutcaként, a segély alapú társadalom megvalósulásaként értékelik, amivel szemben a munka alapú társadalomban hisznek, amelynek lényege, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson – tette hozzá a kommunikációs igazgató. Kiemelte: a munka nem pusztán pénzkereset, hanem egyben "Istentől kapott hivatás", amely célt ad az életnek, azon keresztül megvalósíthatja magát az ember és eközben hasznossá válhat a közösség számára.

Tordai Bence úgy vélte, a kormány "munkakényszert" hoz létre politikájával, aminek eredményeként a többségnek olyan állása van, amit nem szeret. Ezzel szemben az alapjövedelem mindenkinek biztonságot adna ahhoz, hogy – akár tanulással, továbbképzéssel – olyan munkát találjon, amelyben valóban örömét leli. A Párbeszéd politikusa nem értett egyet Hollik István azon kijelentésével sem, hogy az alapjövedelem csökkentené a munkakedvet. Tordai Bence szerint ugyanis ennek ellenkezőjét bizonyította a finnországi kísérlet is.

A kormánypárti képviselő szólt arról is: a baloldal biztosan adóemeléssel teremtené meg az alapjövedelem forrását, Tordai Bence szerint azonban nem emiatt kellene emelni, hanem azért, mert jelenleg arányaiban a bank igazgatója és takarítója is ugyanakkora adót fizet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2022-es parlamenti választásra közösen készülő ellenzéki pártok egyelőre nem támogatják egységesen az alapjövedelem gondolatát, bár felmérések alapján a lakosság 65-80 százaléka mellette van.

PestiSracok facebook image

Magyarországot nem lehet megzsarolni

A vita részvevőit kérdezték a következő uniós költségvetés körüli tárgyalásokról is. Hollik István úgy fogalmazott: kezd körvonalazódni egy olyan megoldás, amely már nem tartalmaz "ködös kritériumok" szerint alkalmazható brüsszeli zsaroló eszközöket, például a bevándorlással összefüggésben. Korai végső győzelmet hirdetni, ugyanakkor az kiderült: Magyarországot nem lehet megzsarolni – fogalmazott.

Tordai Bence azt mondta: úgy tűnik, Orbán Viktor miniszterelnök "teljesen feleslegesen hadakozott". Megjegyezte: amennyiben a kormány továbbra is ragaszkodna a vétóhoz, akkor arra kérik az uniót, hogy az európai támogatásokat az önkormányzatokon keresztül juttassák el a magyar állampolgárokhoz.

Az ellenzék átpolitizálja a járványügyi védekezést

Hollik István a koronavírus-járvány kezelésével összefüggésben arra kérte az ellenzéket, hogy ne politizálja át az egészségügyi védekezést. Aláhúzta: Magyarország sikeresen védekezett az első hullámban, ezzel szemben az ellenzék elégtelenre vizsgázott, mert csak a kormány ellen harcolt. Tordai Bence erre válaszolva azt mondta: nem tartja sikeresnek az egészségügyi kormányzat jelenlegi tevékenységét, és örülnének, ha az első hullámhoz hasonlóan most is kevesen halnának meg.

A Szájer-ügynek is lett következménye

A Fidesz kommunikációs igazgatója a vita végén kijelentette: Szájer József ügye is jól mutatja, mi a különbség a kormányoldal és az ellenzék között. Kifejtette: a jobboldalon "Schmitt Páltól Szájer Józsefig" mindig van következménye annak, ha valami nem helyes, ellentétben a baloldallal. Példaként említette Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét és jobbikos politikusok antiszemita kijelentéseit. Hollik István hangsúlyozta:

Tordai Bence válaszában azt mondta: nem érdemes összevetni harmad-, negyedvonalbeli figuráknak a szerencsétlen Facebook-kommentjeit a kormányfő ideológusának antiszemita kirohanásával.

– tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.