Pesti Srácok

Az anya nő, az apa férfi – Az Alaptörvény módosításáról szavaz ma az Országgyűlés

Az anya nő, az apa férfi – Az Alaptörvény módosításáról szavaz ma az Országgyűlés

Az Országgyűlés ma az alaptörvény kilencedik módosításáról, valamint a választási szabályok megváltoztatásáról is szavaz. A parlament e heti második ülésnapja reggel kilenc órakor kezdődik, a képviselők ekkor a temesvári népfelkelés évfordulójára emlékeznek, majd napirend előtti felszólalások következnek.

A Ház kedden huszonegy javaslatról dönt, köztük az alaptörvény kilencedik módosításáról, amely a kormány szerint a magyar családok erősebb védelmét, a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni. Szavazhatnak továbbá a választási törvény módosításáról is, amelyet a változtatásokat előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter a kamupártok elleni fellépés szükségességével indokolt. Az ülésnap végén az Európai Unió menekültügyi és migrációs paktummal kapcsolatos jelentéséről tartanak összevont vitát. A parlament szerdán további huszonkettő előterjesztésről szavaz.

A kormánynak az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslata a hazánk, a családok és a gyermekek biztonságát hivatott szolgálni – mondta novemberben Varga Judit igazságügyi miniszter az Országgyűlésben, amikor beterjesztette az indítványt. A tárcavezető expozéjában akkor kiemelte: az alaptörvény élő keret, amely védelmezi a magyarság önazonosságát, kifejezi értékrendszerét, megtestesíti akaratát és meghatározza létezésének legalapvetőbb közjogi formáit. A miniszter védendő értékként határozza meg a családot, az utódainkat és a nemzeti kultúrát Úgy vélekedett, manapság ezek az értékek veszélybe kerültek; a két nem teremtettségét is viszonylagossá tevő, egyesek szerint progresszív gondolatkészlet növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító fogalmak relativizálása, felhígítása, folyamatos fenyegetettsége kétségeket támaszt, hogy megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte – hangsúlyozta Varga Judit.

Forrás: MTI, Fotó: MTI/Balogh Zoltán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.