Pesti Srácok

Sorosék több millió eurót költöttek brüsszeli lobbizásra

Sorosék több millió eurót költöttek brüsszeli lobbizásra

A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalomért Alapítványnak (Open Society Foundations, korábbi nevén Open Society Institute – OSI) van egy európai uniós leányalapítványa is, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy az úgynevezett lobbitörvényeknek megfelelően befolyásolják az Európai Unió döntéshozatalát. Önmeghatározása szerint a brüsszeli szervezet, az Open Society European Policy Institute az uniós törvényekkel, politikákkal, finanszírozással és a külső beavatkozásokkal kapcsolatos döntéshozatal befolyásolására és tájékoztatására törekszik, hogy fenntartsa és elősegítse a nyitott társadalmakat Európában és annak határain kívül is. A szervezet felépítését és működési mechanizmusát a Tűzfalcsoport blog vette górcső alá egy cikkében.

A portál azt írja: Soros György brüsszeli csapatának a feladata, hogy az unióban meghozni kívánt döntések előtt ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós intézmények és a tagállamok politikai döntéshozói számára. Magyarul, és a politikai racionalitás talapzatán maradva ez kicsit másképp hangzik: Soros Györgynek van tizenhat embere és rengeteg pénze arra, hogy olyan irányba terelje az Európai Unióban meghozni kívánt döntéseket, amelyek az ő céljait szolgálják. Na, de ne rohanjunk így előre: nézzük meg alaposabban, hogy még mit lehet tudni erről a félig-meddig titokzatos brüsszeli szervezetről. (Azért titokzatos, mert nincs nyilvános weboldala, csak az Európai Unió átláthatóságáról szóló törvényeknek megfelelő dokumentációban találhatóak meg.)

Többek között azt írják az átláthatósági nyilvántartásban, hogy az OSEPI (Open Society European Policy Institute) minden olyan uniós kezdeményezést, szakpolitikai és jogalkotási dokumentációt követ, amely valószínűleg hatással lesz a nyitott társadalmi értékekre. Az alapítványok prioritásai közé tartoznak az emberi jogok, az igazságosság, az elszámoltathatóság, a külkapcsolatok, a társadalmi felzárkóztatás, a média, a pénzügy és természetesen a migrációs politika is. Erre a célra a nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros tizenhat embert alkalmazott, akiket egy Heather Grabbe nevű angol politológus irányít, akit nem mellesleg a brüsszeli Politico az egyik legbefolyásosabb nőnek választott.

A lobbiszervezet természetesen egy tetemes költségvetéssel is rendelkezik, hiszen, ha mégsem volna elég a szakpolitikai ajánlás a döntések terelgetésére, akkor kellenek kézzelfogható érvek is. Erre a célra a 2019-es pénzügyi évben megközelítőleg háromszázezer eurónyi összeget költöttek. Ez soknak tűnhet, de igazából eltörpül a korábbi évekhez képest. 2014 és 2018 között ugyanis hozzávetőlegesen tízmillió eurót költött Soros Brüsszel befolyásolására. Ez forintban harmincötmilliárdot jelent, ebből pedig koronavírusos időkben, amikor nagy a verseny a lélegeztetőgépek piacán, akkor 1842 darabot lehet beszerezni tizenkilencmilliós átlagáron. A szervezet teljes költségvetése egyébként 8 563 100 euró. Öt személynek van egyenes bejárása az Európai Parlament üléseire, azonban ami még ennél is szembetűnőbb, az az, hogy a Magyarországot támadó Věra Jourová volt az egyik első személy, akivel szinte rögtön a szervezet megalakulása után egyeztettek Sorosék.

PestiSracok facebook image

2014-ben, az európai lobbiszervezet bejegyzésekor Věra Jourová már a jogérvényesülésért, a nemi egyenlőségért felelt a Juncker-bizottságban. A lobbistákra vonatkozó törvények miatt Sorosék kénytelek nyilvánosságra hozni némi adatot arra vonatkozóan, hogy kikkel tárgyalnak Brüsszelben, így rekonstruálni lehet, hogy a milliárdos üzletember politikai fókusza milyen irányokba terelődött az elmúlt évek során. A Věra Jourovával történő 2014 decemberi találkozót aztán több követte, 2015-ben három alkalommal is találkozott Soros lobbistája az Európai Unió egyik legfőbb döntéshozójával, és ezek a találkozók mind a mai napig tartanak, sőt, Jourová Soros legaktívabb ügyfele, hiszen vele találkoznak az emberi a legtöbbször. A találkozók időpontja mellett azt is feltüntetik címszavakban, hogy mi volt a társalgás tárgya. Többek között kiderül, hogy a biztossal a diszkriminációellenes ügyekről, a nemi egyenlőségről, Ukrajnáról, roma jogokról, és a koronavírus-válságról beszélgettek. Mindenféle naivitás és jó szándék mellett azért érdemes megjegyezni, hogy több, mint gyanús és kétséges az, hogy egy több milliárd forintos költségvetésű, Soros által irányított szervezet az Európai Unió egyik fontos döntéshozójával csak a jóemberkedésről és a világ jobbá tételéről tárgyal.

Soros lobbiszervezete amúgy leginkább a monetáris ügyekben, a jogalkotásban, a migráció témájában és legutóbb a koronavírus-válság kezelésében fejtett ki aktivitást, illetve ezen tárgykörben érdekeltekkel szerveztek kétoldalú találkozókat, hatvan alkalommal. Az átláthatatlan brüsszeli döntéshozatali mechanizmusban úgy tűnik, hogy a pénz és a befolyás segít eligazodni, és mindezt jól ki is használják a nagy cégek, a multinacionális szervezetek és vállalatok. A közzétett adatokból jól látszik, hogy Soros György megközelítőleg egy kisebb vagyont költ arra, hogy a neki megfelelő irányba terelje a brüsszeli döntéshozatalt. Az sem lehet véletlen, hogy az egyik legharcosabb Magyarország-ellenes politikussal olyan gyakran és olyan intenzív kapcsolatot ápolnak.

Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu

Ajánljuk még

Itt a nagy antifa-széljobb vita a Polbeatben: "Nefelejcs" Gergő vs. Lipták Tamás, csütörtök 18 óra, R56!

‎Polbeat 2025 május 29.
Szélsőbal nincs, de igény az volna rá - írta Varga "Nefelejcs" Gergő hét éve a Tett blogon. Nem kellett sokat várnia, hogy a folyamatosan tüzelt antifa csoportok végül radikalizálódjanak, elég csak az Ilaria Salis-féle, 2023-as budapesti terrortámadásra gondolni. Varga "Nefelejcs" Gergő, aki a marxista portál, azaz a Mérce munkatársaként, a Vörös Szittya vlog arcaként és mindenek előtt antifa szervezőként ismert, elfogadta a PestiSrácok felkérését, hogy a másik nagy közéleti szubkultúra, a nemzeti radikálisok emblematikus képviselőjével, Lipták Tamással, a Jobbszélső Telegram csatorna szerkesztőjével, a Magyar Jelen szerzőjével megmérkőzzön a Polbeat nyilvános felvételén, május 29-én, csütörtökön, 18 órától, az R56 Sörözőben. Mérkőzésvezető: Huth Gergely és Kertész Dávid.

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.