Pesti Srácok

Sorosék több millió eurót költöttek brüsszeli lobbizásra

Sorosék több millió eurót költöttek brüsszeli lobbizásra

A Soros György által létrehozott Nyílt Társadalomért Alapítványnak (Open Society Foundations, korábbi nevén Open Society Institute – OSI) van egy európai uniós leányalapítványa is, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy az úgynevezett lobbitörvényeknek megfelelően befolyásolják az Európai Unió döntéshozatalát. Önmeghatározása szerint a brüsszeli szervezet, az Open Society European Policy Institute az uniós törvényekkel, politikákkal, finanszírozással és a külső beavatkozásokkal kapcsolatos döntéshozatal befolyásolására és tájékoztatására törekszik, hogy fenntartsa és elősegítse a nyitott társadalmakat Európában és annak határain kívül is. A szervezet felépítését és működési mechanizmusát a Tűzfalcsoport blog vette górcső alá egy cikkében.

A portál azt írja: Soros György brüsszeli csapatának a feladata, hogy az unióban meghozni kívánt döntések előtt ajánlásokat fogalmazzanak meg az uniós intézmények és a tagállamok politikai döntéshozói számára. Magyarul, és a politikai racionalitás talapzatán maradva ez kicsit másképp hangzik: Soros Györgynek van tizenhat embere és rengeteg pénze arra, hogy olyan irányba terelje az Európai Unióban meghozni kívánt döntéseket, amelyek az ő céljait szolgálják. Na, de ne rohanjunk így előre: nézzük meg alaposabban, hogy még mit lehet tudni erről a félig-meddig titokzatos brüsszeli szervezetről. (Azért titokzatos, mert nincs nyilvános weboldala, csak az Európai Unió átláthatóságáról szóló törvényeknek megfelelő dokumentációban találhatóak meg.)

Többek között azt írják az átláthatósági nyilvántartásban, hogy az OSEPI (Open Society European Policy Institute) minden olyan uniós kezdeményezést, szakpolitikai és jogalkotási dokumentációt követ, amely valószínűleg hatással lesz a nyitott társadalmi értékekre. Az alapítványok prioritásai közé tartoznak az emberi jogok, az igazságosság, az elszámoltathatóság, a külkapcsolatok, a társadalmi felzárkóztatás, a média, a pénzügy és természetesen a migrációs politika is. Erre a célra a nyilvánosan elérhető adatok szerint Soros tizenhat embert alkalmazott, akiket egy Heather Grabbe nevű angol politológus irányít, akit nem mellesleg a brüsszeli Politico az egyik legbefolyásosabb nőnek választott.

A lobbiszervezet természetesen egy tetemes költségvetéssel is rendelkezik, hiszen, ha mégsem volna elég a szakpolitikai ajánlás a döntések terelgetésére, akkor kellenek kézzelfogható érvek is. Erre a célra a 2019-es pénzügyi évben megközelítőleg háromszázezer eurónyi összeget költöttek. Ez soknak tűnhet, de igazából eltörpül a korábbi évekhez képest. 2014 és 2018 között ugyanis hozzávetőlegesen tízmillió eurót költött Soros Brüsszel befolyásolására. Ez forintban harmincötmilliárdot jelent, ebből pedig koronavírusos időkben, amikor nagy a verseny a lélegeztetőgépek piacán, akkor 1842 darabot lehet beszerezni tizenkilencmilliós átlagáron. A szervezet teljes költségvetése egyébként 8 563 100 euró. Öt személynek van egyenes bejárása az Európai Parlament üléseire, azonban ami még ennél is szembetűnőbb, az az, hogy a Magyarországot támadó Věra Jourová volt az egyik első személy, akivel szinte rögtön a szervezet megalakulása után egyeztettek Sorosék.

PestiSracok facebook image

2014-ben, az európai lobbiszervezet bejegyzésekor Věra Jourová már a jogérvényesülésért, a nemi egyenlőségért felelt a Juncker-bizottságban. A lobbistákra vonatkozó törvények miatt Sorosék kénytelek nyilvánosságra hozni némi adatot arra vonatkozóan, hogy kikkel tárgyalnak Brüsszelben, így rekonstruálni lehet, hogy a milliárdos üzletember politikai fókusza milyen irányokba terelődött az elmúlt évek során. A Věra Jourovával történő 2014 decemberi találkozót aztán több követte, 2015-ben három alkalommal is találkozott Soros lobbistája az Európai Unió egyik legfőbb döntéshozójával, és ezek a találkozók mind a mai napig tartanak, sőt, Jourová Soros legaktívabb ügyfele, hiszen vele találkoznak az emberi a legtöbbször. A találkozók időpontja mellett azt is feltüntetik címszavakban, hogy mi volt a társalgás tárgya. Többek között kiderül, hogy a biztossal a diszkriminációellenes ügyekről, a nemi egyenlőségről, Ukrajnáról, roma jogokról, és a koronavírus-válságról beszélgettek. Mindenféle naivitás és jó szándék mellett azért érdemes megjegyezni, hogy több, mint gyanús és kétséges az, hogy egy több milliárd forintos költségvetésű, Soros által irányított szervezet az Európai Unió egyik fontos döntéshozójával csak a jóemberkedésről és a világ jobbá tételéről tárgyal.

Soros lobbiszervezete amúgy leginkább a monetáris ügyekben, a jogalkotásban, a migráció témájában és legutóbb a koronavírus-válság kezelésében fejtett ki aktivitást, illetve ezen tárgykörben érdekeltekkel szerveztek kétoldalú találkozókat, hatvan alkalommal. Az átláthatatlan brüsszeli döntéshozatali mechanizmusban úgy tűnik, hogy a pénz és a befolyás segít eligazodni, és mindezt jól ki is használják a nagy cégek, a multinacionális szervezetek és vállalatok. A közzétett adatokból jól látszik, hogy Soros György megközelítőleg egy kisebb vagyont költ arra, hogy a neki megfelelő irányba terelje a brüsszeli döntéshozatalt. Az sem lehet véletlen, hogy az egyik legharcosabb Magyarország-ellenes politikussal olyan gyakran és olyan intenzív kapcsolatot ápolnak.

Forrás: tuzfalcsoport.blogstar.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.