Pesti Srácok

Svédországban egyre több egészségügyi dolgozó hagyja el a munkahelyét

Svédországban egyre több egészségügyi dolgozó hagyja el a munkahelyét

Veszélybe került a svéd egészségügy, mert egyre nagyobb számban mondanak fel a covid-betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók. A skandináv országban már a tavaszi első hullám alatt is kevesebb volt a szakápoló a szükségesnél, és a helyzet vészesen romlik.

Ez a Bloomberg szerint azt mutatja, hogy az egyetemes egészségügyi ellátórendszerrel rendelkező országok is küzdenek a Covid-válság alatt. A héten Stockholm intenzív ellátási kapacitása elérte a 99 százalékot, ami miatt a város pánikba esett, és külső segítséget kért, de kérdés, hogy a hadsereg képes-e segíteni ezen a téren – írja a 444.hu. De még ha több ágy is lenne az intenzív osztályokon, akkor is kérdés, hogy lesz-e elég egészségügyi dolgozó, aki el tudja látni az ország legsúlyosabb betegeit.

Sineva Ribeiro, a Svéd Egészségügyi Szakemberek Szövetsége szóvivője szerint a szakszervezetek már májusban „tarthatatlan helyzetre figyelmeztettek”, és most kevesebb szakképzett ember áll rendelkezésre, mint tavasszal, „ami megnehezíti az intenzíves kapacitás bővítését”. De a hosszú és kimerítő műszakokban dolgozó személyzet egyre fáradtabb, és sokan a felmondást látják az egyetlen kiútnak – mondta Ribeiro.

A TV4 felmérése szerint az egészségügyi dolgozók Svédország 21 régiójából 13-ban többen mondtak fel, mint egy évvel ezelőtt, havi 500-an. Sara Nordin, aki egykor egy intenzív osztályon volt ápolónő, októberben a Bloombergnek azt mondta: azért mondott fel, mert nem tud megélni az évi kb. 10 millió forintos alapilletményből.

PestiSracok facebook image

Forrás: 444.hu/Bloomberg; Fotó: MTI/AP/LaPresse/Cecilia Fabiano

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!