Pesti Srácok

Újabb tüntetések Varsóban – Az abortusztörvény és a korlátozások miatt vonultak utcára

Újabb tüntetések Varsóban – Az abortusztörvény és a korlátozások miatt vonultak utcára

A beteg magzatok művi vetélését tiltó alkotmánybírósági döntés ellen tüntettek vasárnap több lengyel városban, köztük Varsóban a feminista mozgalom hívei; a fővárosi tiltakozáshoz a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt szigorításokat elutasító vállalkozók is csatlakoztak.

A néhány ezer embert összegyűjtő varsói tiltakozás résztvevői az egyik belvárosi tértől haladtak a lengyel kormánypárt elnökének, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettesnek a Żoliborz negyedben álló háza felé. A tüntetők több csoportban, az útjukat eltorlaszoló rendőrségi kordonokat megkerülve meneteltek, abortuszpárti és kormányellenes jelszavakat skandálva. Az akciót végül a szervezők felhívására befejezték. A rendőrség figyelmeztette a tiltakozókat, hogy a járvány miatt gyülekezési tilalom van érvényben. Több tüntetőt őrizetbe vettek, egyeseket igazoltattak, pénzbírságokat szabtak ki. A tiltakozók egy csoportja összecsapott a rendőrökkel.

Kisebb-nagyobb részvételű feminista tüntetéseket Lengyelországban október 22-e óta szerveznek. Aznap az alkotmánybíróság a lengyel alaptörvénnyel meg nem egyezőnek minősítette azt az előírást, amely lehetővé teszi a terhesség mesterséges megszakítását, amennyiben az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségkárosodással fog világra jönni. Az egyelőre nem hatályos alkotmánybírósági döntés elleni tüntetések egy idő után kormányellenessé váltak, a feminista körökhöz más társadalmi csoportok is csatlakoztak. Így a vasárnapi tiltakozáson a járványintézkedések által érintett vállalkozók, köztük a górálok (hegyvidékek lakosai) is részt vettek. A lengyelországi hegyekben az idén egészségügyi szabályok betartása mellett üzemelhetnek a sípályák, de zárva tartanak a szállodák, ezért a helyi lakosok jelentős bevételkiesésre számítanak a téli idényben.

A vasárnapi tüntetést az 1981-es hadiállapot meghirdetésének 39. évfordulóján szervezték. A több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapotot december 13-án hirdette ki az akkori lengyel kommunista miniszterelnök és egyben pártfőtitkár, Wojciech Jaruzelski tábornok. Az üldözések, internálások a Szolidaritás független szakszervezetet felszámolását, a kommunista rendszer megőrzését célozták. Hagyományosan a hadiállapot áldozatairól a lengyelek közül sokan este a lakásaik ablakaiban meggyújtott gyertyákkal emlékeznek meg. Jaroslaw Kaczynski a vasárnapi feminista tüntetéssel egyidőben megkoszorúzta a Szolidaritás papjának nevezett, a kommunista állambiztonság által 1984-ben meggyilkolt Jerzy Popieluszko atya sírját. Mateusz Morawiecki Facebook-bejegyzésében megemlékezett a tavaly elhunyt édesapjáról, a Harcoló Szolidaritás radikális antikommunista szervezet alapítójáról, felidézve: Kornel Morawiecki az 1981-es hadiállapot bevezetése után évekig bujdosott, fia részvételével is földalatti tevékenységet folytatott a kommunista rezsim ellen.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.