Pesti Srácok

A Jobbik már 2016-ban kapcsolatban állt Soros-szervezetekkel

A Jobbik már 2016-ban kapcsolatban állt Soros-szervezetekkel

Egy évvel a migrációs válság kirobbanását követően már kapcsolatban állt egymással a Jobbik és Soros György legnagyobb magyarországi szervezete. Az Origo információi szerint ugyanis Szotyori-Lázár Zoltán, az akkor még –hivatalosan – jobboldaliként futó párt egyik legbefolyásosabb politikusa jelzésértékűen anyagilag támogatta a Transparency International Magyarországot.

A Jobbik és a titkos Soros-kapcsolatának előzményei röviden:

  • a Jobbik a napokban már hivatalosan megérkezett a baloldalra, hiszen csatlakozott a Gyurcsány Ferenc által életre hívott és irányított közös listához. A szövetségkötés a párt múltját tekintve teljességgel értelmezhetetlen;
  • olyan szempontból viszont nem hatott váratlannak a döntés, hogy az egykori radikális párt évek óta tudatosan közeledik a totális baloldali összefogást sürgető Soros György hazai hálózatához;
  • már a legutóbbi parlamenti választás előtt látszottak a jelei annak, hogy a spekuláns „el akarja téríteni” az akkor még Vona Gábor által irányított szervezetet, és hogy az irányváltásra a másik oldalon is van fogadókészség;
  • 2017 nyarán intézményes kapcsolat alakult ki a Jobbik és Soros korrupciókutató intézete, a Transparency International (TI) Magyarország között. A két szervezet között Szotyori-Lázár Zoltán, akkori szolnoki Jobbik-elnök és önkormányzati képviselő volt az összekötő;
  • a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint nagyjából ezzel egy időben, 2017 nyarán bukkant fel a párt hátországában Teplán István, a hazai Soros-egyetem (CEU) egyik alapítója, volt rektorhelyettese, aki a mai napig meghatározó szereplője a Jobbik holdudvarának.

A fentiek alapján 2017-re datálható a Jobbik és Soros György hazai hálózata közötti kapcsolatfelvétel. Csakhogy, mint most kiderült, erre jóval korábban került sor – írja az Origo. A 2016-os év nehéz év volt a magyar politikában, aminek a napirendjét továbbra is a globális migrációs válság határozta meg. Az emberek emlékezetében élénken élt az országon még 2015-ben keresztülvonuló illegális bevándorlók hada, a Keleti pályaudvarnál tanyázó migránsok százai. Ebben az időszakban vált egyértelművé, hogy a nemzetközi (és így a hazai) Soros-hálózat a migráció felgyorsításán dolgozik. A Jobbik ekkor még jobboldali üzenetekkel operált a nyilvánosság előtt, amit jól mutat, hogy a bevándorlók ellen szerveztek erős hangvételű tüntetést.

PestiSracok facebook image

– szögezte le nem igazán Soros-kompatibilis módon Keresztesy Gergely, a Jobbik IT jelenlegi elnöke a debreceni rendezvényen. Arról nem is beszélve, hogy 2016 szeptemberében Gyöngyösi Márton, a párt jelenlegi elnökhelyettese kezdeményezte a magyar parlamentben, hogy orosz mintára bélyegezzék ügynökszervezetnek a migrációt elősegítő Soros-szervezeteket. Ehhez képest kifejezetten különösen hat, hogy az egyik legismertebb hazai Soros-szervezet, a Transparency International Magyarország 2016-os (belföldi) támogatói listáján feltűnt a Jobbik egyik vezető politikusának irodája is. A bíróság hivatalos oldalán elérhető éves beszámoló szerint a Coca-Colához hasonló globális cégek magyar lerakatai mellett a Lázár Ügyvédi Iroda is adakozott a magát „korrupciókutatóként” meghatározó szervezetnek. Furcsa felállás, az biztos: a milliárdos üzletember jellemzően sajátjait tömi ki, és szervezetei csak kisebb részben kapnak támogatást másoktól.

A TI Magyarország egyébként egyértelműen – Orbán Viktor kormányfő által a világ legkorruptabb embereként jellemzett – Soros Györgyhöz köthető. A szervezet 2019-es évre vonatkozó beszámolója azt mutatja, hogy bevételeinek nagy része külföldről, egész pontosan az amerikai spekuláns alapítványától, a Nyílt Társadalom Alapítványtól (21,1 millió forint) és a globális TI-től (25,7 millió forint) érkezett.

Kié az a rejtélyes társaság, amelyik jelképes összeggel járult hozzá az egyik legfontosabb Soros-szervezet kasszájához? Mint az a Magyar Ügyvédi Kamara nyilvántartásában jól látszik, a Lázár Ügyvédi Irodát Szotyori-Lázár Zoltán, a Jobbik szolnoki elnöke alapította és vezeti a mai napig. Bár sokan gondolhatják azt, hogy nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen csupán egy kevésbé ismert jobbikos politikus magánakciójáról van szó, a legkevésbé sem ez a helyzet. Szotyori-Lázár Vona Gábor volt elnök keresztfiaként és Gyöngyösi Márton közeli barátjaként a mai napig a párt egyik legbefolyásosabb arca. A szolnoki politikusnak jelenleg is bejárása van a szervezet legfelsőbb köreibe, gondolatai pedig most is iránytűként szolgálnak a pártvezetésnek. Nem mellesleg az irodájában van bejegyezve Vona alapítványának, a Második Reformkor Alapítványnak a székhelye, ami tökéletesen mutatja a személyi átfedéseket és Szotyori-Lázár pozícióit.

A fentieket erősíti, hogy az Origo információi szerint Szotyori-Lázár Soros-támogatásáról tudtak a Jobbik legmagasabb szintjein, így az országos elnökségben, a választmányban és a frakcióban is. Többen azonban úgy voltak vele, hogy ez csak egy ártalmatlan kilengés, ami még nem vonja magával a párt politikájának 180 fokos fordulatát. Mint azt az elmúlt napok történései mutatják, a legkevésbé sem lett igazuk: a Jobbik Soros György útjára lépve szerves része lett a baloldali összefogásnak, és – mint Szotyori-Lázár története mutatja – a színfalak mögött már 2016-ban megkezdődött a párt eltérítése. Ahogy az az eddigiekből is kivehető, Szotyori-Lázárnak fontos szerepe volt a Jobbik balra tolásában és a Soros-világhoz való közelítésben. Mint azt az egyik bejegyzésében beismerte, összekötőként tevékenykedett pártja és a magyar TI között. A Vona Gábor által a pártba behívott politikus sosem rejtette véka alá, hogy tiszteli a bevándorláspárti milliárdos hazai és globális tevékenységét.

– írta egy másik posztjában. Vallomását egyébként nem sokkal az után tette, hogy a Jobbik – durván szembemenve Gyöngyösi „ügynöközős” javaslatával – aláírta a baloldali pártoknak a Soros-egyetem védelmében benyújtott alkotmánybírósági beadványát. Ezek után nem meglepő, hogy a jobbikosok közül Szotyori-Lázár vetette fel elsőként a baloldali pártokkal való együttműködést a nyilvánosságban, még az önkormányzati választás előtt. A politikus ennek megfelelően 2019 második felében oroszlánrészt vállalt a töredezett szolnoki baloldal egységesítésében.

Az amerikai spekuláns hazai hálózata értékelte a gesztust, és nem sokkal a történtek után nyíltan kiállt a Jobbik mellett egy kényes ügyben. Mint ismert, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az úgynevezett Simicska-plakátok miatt több százmillió forintra bírságolta meg a pártot 2017-ben. A büntetés érzékenyen érintette Vona Gáborékat, akik aztán váratlan helyről kaptak támogatást.

– jelentette ki Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a Népszavának. Mondani sem kell, korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy Soros által támogatott szervezet egy baloldali lapban érvelve vegye védelmébe a Jobbikot. A múltbeli „mozaikok” összerakásával azonban egyre inkább érthetővé válik, milyen folyamatok játszódtak le az egykori radikális párt háza tájékán.

A Jobbik nemzetközi politikájában is megnőtt Soros György befolyása. Ahogy az Origo elsőként számolt be róla, Gyöngyösi brüsszeli stábjának több tagja is a CEU-alapító Teplán István alapítványából érkezett. A rejtélyes háttérember 2017 nyarán bukkant fel az akkor még Vona Gábor által irányított párt hátországában, és többek között azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy elismerőleg nyilatkozott az amerikai milliárdosról. Bár a vesztes parlamenti választást követően visszahúzódott a nyilvánosság elől, a színfalak mögött nagy erőkkel fogott neki a szervezet nemzetközi hátországának újjászervezéséhez és kapcsolatrendszerének kiszélesítéséhez. A Magyar Nemzet ezt követően azt vette végig, Teplán hogyan foglalta el a Jobbik szellemi holdudvarát. Mint írják, a Vona-vezetés alatt a pártba behívott háttérember korábban Gyurcsány Ferenc és Soros György érdekeit szolgálta.

Forrás: Magyar Nemzet, Origo; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)