Pesti Srácok

Egy magyar szereplője is lehet a Trump elnök sorsáról döntő testületnek

Egy magyar szereplője is lehet a Trump elnök sorsáról döntő testületnek
Már nem a szovjet néphadsereg a baloldal legütőképesebb ereje (forrás: digitalinformationworld.com)

A Facebook múlt héten bejelentette, hogy az általa tavaly létrehozott, ám a cégtől függetlenül működő felügyelőbizottságra bízza annak eldöntését, hogy mi legyen a sorsa Donald Trump volt amerikai elnök felfüggesztett Facebook-, illetve Instagram-fiókjának. A közösségi hálózatok legjelentősebb tartalommoderálási döntései felett őrködni hivatott Felügyelőtanácsnak (Oversight Board) kilencven nap áll rendelkezésére, hogy határozzon az ügyben. Érdekesség, hogy hazánk is tagot delegálhatott a mindössze húszfős testületbe, méghozzá Sajó András, a Soros György-féle CEU jogi karának alapító dékánjának személyében – írta meg cikkében a Magyar Nemzet.

A The New York Times a testülettel kapcsolatban így fogalmazott:

A Magyar Nemzet cikkében azt írja: a tavaly felállított Felügyelőtanács azzal az ígérettel jött létre, hogy a Facebook legfelsőbb bíróságaként fog működni: ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a húsztagú testület végső szava lesz a döntő minden, a közösségi hálózaton megjelenő tartalmak moderálásával kapcsolatban felmerülő vitában, az ítéletüknek pedig még Mark Zuckerberg Facebook-vezér is köteles engedelmeskedni. Ehhez a tanácshoz fordulhatnak tehát azok a felhasználók, akik úgy érzik, a közösségi médium indokolatlanul tiltotta le egy adott bejegyzésüket, de maga a cég is a tanács elé vihet több embert érintő, társadalmi szempontból jelentős ügyeket. – Ez vagy semmi, vagy az Új Világrend – fogalmazott ezzel kapcsolatban Evelyn Douek, a Harvard Egyetem jogi karának oktatója, aki szintén arra biztatta a Facebookot, hogy Trump moderálásának ügyét bízza a saját maga fölé helyezett tanácsra.

PestiSracok facebook image

Mint arról korábban a Magyar Nemzet egy cikksorozatban beszámolt: a testületnek több olyan tagja is van, aki közvetlenül összefüggésbe hozható Soros György magyar származású milliárdossal. Érdekesség, hogy hazánk is tagot delegálhatott a mindössze húszfős, feladata jelentőségét nézve rendkívül befolyásos testületbe, méghozzá Sajó András, a Közép-Európai Egyetem (CEU) jogi karának alapító dékánjának személyében. Az egyelőre azonban még nem dőlt el, hogy vajon Sajó személyesen is részt vehet-e majd a volt republikánus elnök sorsáról szóló döntésben: a testület ugyanis a következő napokban egy, a tagok közül véletlenszerűen kiválasztott ötfős bizottságot fog felállítani, amelynek tagjai közül legalább az egyiknek amerikainak kell, hogy legyen. Az ő feladatuk lesz az ügy megvitatása, noha végül majd a húszfős tanács is felülvizsgálja a döntést. Sajónak egyébként egy magyar vonatkozású ügyben ugyanezen logika alapján borítékolhatóan kitüntetett szerep jutna. Egy korábbi cikkében az Index hírportál megjegyezte:

Forrás: magyarnemzet.hu; Kép: digitalinformationworld.com

Ajánljuk még

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

Jelenés helyett, avagy a szív diadala Međugorjéban

Exkluzív 2023 augusztus 30.
Van egy hely a világon, ahol a hit a mindennapi élet természetes, magától értetődő része. Ahol Isten és a Szűzanya jelenléte annyira élő, hogy szinte tapintani lehet a tűző napon, a 40 fokos rezonáló levegőben, a kövekben, az áhítattól ragyogó és könyörgő arcokon. Međugorje kicsinyke település Bosznia-Hercegovinában, alig néhány kilométerre a horvát határtól, amelynek a nevét 1981 után ismerte meg a világ. Hívek tömegei zarándokolnak azóta ide az év minden napján, hogy találkozzanak az élő Istennel és a Szűzanyával, választ kapjanak legsúlyosabb kérdéseikre, hogy megérintse őket is a Béke Királynője. Soha nem volt még akkora szüksége a világnak egy óvó, intő anyai szívre, mint napjainkban, és talán soha nem áhítottuk még így a békét, mint ma, amikor ártatlan emberek veszítik életüket számlálatlanul és értelmetlenül a közvetlen szomszédságunkban, és nem létező igazságokat latolgatva attól rettegünk, legalább ne égjen holnap az egész világ. Međugorjéban mégis valami megmagyarázhatatlan nyugalom árad minden épületből, minden szegletből. Szent Jakab temploma előtt betölti a teret a halk hozsanna. Az emberek csak jönnek és jönnek, énekelnek. Odabent a templomban egymás után borulnak térdre, pár száz méterre a feltámadt Krisztus térdéről törlik a kicsorduló könnyeket és mosollyal az arcukon indulnak tovább. A hitük az, ami mosollyá változtatja a könnyeket és reménnyé az elveszettséget, békévé a békétlenséget.