Pesti Srácok

Egymásnak esett az LMP és a Momentum

Egymásnak esett az LMP és a Momentum

A Momentum több választókerületi jelöltjét is bemutatta a héten; érdekes módon leginkább azokra a körzetekre koncentrálnak, ahol az LMP a legtöbb szavazóját vesztette az európai parlamenti választásokon, de a párt egyetlen, 2018-ban mandátumot szerzett jelöltjével is szembeszállnak. Érdekes, de nem meglepő, hiszen mindkét párt az SZDSZ egykori szavazóbázisára kíván építkezni.

Nyolc jelöltjét mutatta be a héten a Momentum Mozgalom a 2022-es országgyűlési választásokra. Szegedre, Orosházára és a fővárosban a budai oldal mind a hat, országgyűlési egyéni választókörzetébe bejelentkeztek a párt politikusai, köztük az első és ötödik kerületet is magába foglaló 1. számú választókerületbe is. Ennek érdekessége, hogy 2018-ban itt szerezte egyetlen egyéni mandátumát az LMP. Csárdi Antal győzött a belvárosban, az ellenzék többi jelöltje, köztük a Momentum elnöke, Fekete-Győr András is visszalépett a javára előzetesen – írja a Magyar Nemzet.

Fekete-Győr az EP-választások óta többször kommunikált arról, hogy nem biztos, hogy a ’18-ban nyerő ellenzéki jelöltek fognak újraindulni az egyes körzetekben. Ezúttal nem ő maga, hanem a párt első kerületi alpolgármestere, Gelencsér Ferenc ütné ki a nyeregből az LMP-s Csárdit, akit már tavaly októberben hivatalosan is bejelentett a pártja, mint ’22-es újrainduló jelöltet. A zöldpárt egyébként maga is jelezte, hogy nem zárkóznak el az előválasztástól. A többi kerületben is jellemzően önkormányzati képviselőket jelölt a Momentum; Orosz Anna, Berg Dániel és Hajnal Miklós is az Országgyűlésbe vágynak. Közülük Orosz és Berg is alpolgármesterek: előbbi a DK-s XI. kerületben, utóbbi pedig az MSZP által vezetett II. kerületi önkormányzatban.

Egy elemzés szerint egyébként ezekben a kerületekben veszítette a legtöbb támogatót a Lehet Más a Politika 2019-ben. Az I., II., V. és XII. kerületben tíz százalék fölötti volt a veszteségük. A zöldpárt egyébként megalakulása óta felülreprezentált volt ezeken a területeken. Valószínűleg erre a támogatói bázisra építene a Momentum is, akik az önkormányzati választásokon szerepeltek relatíve jól a budai kerületekben. A párt vidéki körzetekben indulni kívánó politikusai nem sértenek baloldali érdekszférákat: az orosházi körzetben az azóta mentelmi jogától megfosztott Simonka György győzött három éve, a két szegedi körzetből pedig abba jelentkezett be a Momentum politikusa, amelyikben a fideszes B. Nagy László nyert ’18-ban, nem pedig az MSZP által elnyert 1. számúba.

PestiSracok facebook image

A jelekből úgy tűnik, hogy a baloldalon már javában folyik egymás kiszorítása, az összefogás mázával leöntött pártkonglomerátumon belül csendes, de határozott belharc kezd kialakulni. Ez pedig egyre több kiszólással is járhat: ilyen lehet Ungár Péter reakciója is, aki a baloldali politikusok közül egyedüliként kritizálta nyilvánosan Fekete-Győr András azon ötletét, hogy mindenki kapjon százezer forintot, aki beoltatja magát. Az LMP országgyűlési képviselője jelezte, hogy vitába szállna az ötlettel; szerinte nem jelentene megoldást a „sok felesleges költés”.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)