Pesti Srácok

Elutasította a bíróság az állami intézmények felelősségének megállapítását a brókercég-ügyekben

Elutasította a bíróság az állami intézmények felelősségének megállapítását a brókercég-ügyekben

A Fővárosi Törvényszék részítéletben elutasította az úgynevezett brókerbotrányok károsultjainak keresetét arra, hogy megállapítsa a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a magyar állam, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felelősségét a nekik okozott károkért – közölte a bíróság az MTI-vel csütörtökön. A közlemény szerint a Quaestor Értékpapír Zrt., a Buda-Cash Brókerház Zrt., valamint a Hungária Értékpapír Zrt. volt ügyfeleiből létrejött pertársaság még 2017 decemberében kérte a bíróságtól az állami intézmények felelősségének megállapítását.

A csütörtöki tárgyaláson kihírdetett elutasító döntés indokaként a közlemény szerint elhangzott: a több, mint ezerhatszáz károsultat tömörítő pertársaság tagjainak jelentős részét – egészben vagy részben – a Kárrendezési Alapból már kártalanították, ezért az érintettek bírósági úton e körben már nem érvényesíthetnek további igényeket. A bíróság a közlemény szerint arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben azok részéről sincs helye az MNB, az ÁSZ és a Magyar Állam felelősségének megállapítására irányuló keresetnek, akik nem tartoznak a fentebb meghatározott károsulti csoportba. Nekik ugyanis az irányadó jogszabályi rendelkezések alapján csupán a felelősség megállapítására irányuló kereseti kérelmük nem volt teljesíthető.

A pertársaságot összefogó P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. a per kezdetén közölte: a perközösségben 1264 Quaestor-, 229 Hungária- és 159 Buda-Cash-károsult érintett, akiknek mintegy harmincmilliárd forint kára nem térült meg a brókercégek csődjét követően. A kft. szakértői álláspontja szerint a károkozást megelőző években, az állam által kizárólagos joggal és törvényi kötelezettséggel ellenőrzött befektetési piacon az állam intézményeinek, így különösen az MNB-nek a tevékenységét olyan működési zavarok, súlyos mulasztások és jogellenes döntések sorozata jellemezte, amely nélkül az érintett befektetési szolgáltatók nem lettek volna képesek a befektetőket megtéveszteni, befektetési forrásaikat jogellenesen eltulajdonítani.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.