Pesti Srácok

Észak-Koreában katonai díszszemlét tartottak

Észak-Koreában katonai díszszemlét tartottak

Észak-Koreában katonai díszszemlét tartottak csütörtökön a Koreai Munkapárt nyolcadik kongresszusának tiszteletére. A katonai parádén számos fegyverzet között bemutattak egy tengeralattjáróról felbocsátható ballisztikus rakétát is. Észak-Korea utoljára október 10-én tartott díszszemlét, akkor a Koreai Munkapárt megalakulásának hetvenötödik évfordulója alkalmából.

A díszszemlét néhány nappal Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatása előtt tartották. Január 20-án Joe Biden váltja a leköszönő Donald Trumpot a Fehér Házban. Trump ugyan történelmi jelentőségű eseményként háromszor is találkozott Kim Dzsong Unnal – és nagyszerű fickónak nevezte –, de nem ért el semmilyen haladást a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében. Biden októberben azt mondta, hogy csak azzal a feltétellel hajlandó Kimmel találkozni, ha Észak-Korea belegyezik nukleáris kapacitásának csökkentésébe.

Kim Dzsong Un a most befejeződött pártkongresszuson ellenségesen viszonyult az Egyesült Államokhoz, Washingtont országa legjelentősebb ellenségének minősítette. Azt ígérte, hogy tovább erősíti Észak-Korea nukleáris arzenálját, mert az Egyesült Államok egységesen szembeszáll Észak-Koreával, politikájának valódi szándéka pedig soha nem fog megváltozni, bárki is kerüljön hatalomra Washingtonban. Hozzáfűzte: a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) és az Egyesült Államok közötti új kapcsolat kialakításának kulcsa abban rejlik, hogy az Egyesült Államok visszavonja a KNDK-val szembeni ellenséges politikáját. Kim Dzsong Unt a kongresszuson a Koreai Munkapárt párt új főtitkárává választották. Az észak-koreai vezető ezzel megszerezte magának a 2011-ben elhunyt apja, Kim Dzsong Il halála óta betöltetlen tisztséget.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/KCNA

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)