Hárommilliárd forinttal támogatta a kormány a művészeti felsőoktatási intézményeket
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára pénteki közleményében kifejtette, hogy 2009-hez képest tavaly több, mint negyvenegy százalékkal magasabb összeget fordítottak a költségvetésből felsőoktatásra; ez az idén a 2009-es forrás százharmincnégy százaléka lesz, tehát csaknem hárommilliárd forintos pályázati forrásból öt művészeti felsőoktatási intézmény valósíthatott meg közösen különböző fejlesztéseket 2017-2020 között.
Kiemelten fontos ugyanakkor a finanszírozáson belül, hogy az intézmények saját vagyonnal is bírjanak
– hangsúlyozta, kitérve arra, hogy a PPP-konstrukciók felszámolása keretében év végén mintegy hatezer kollégiumi hely kiváltásáról döntött a kormány. A huszonhétmilliárd forintos tranzakcióval tíz épület, százötvenezer négyzetméter ingatlan került vissza az egyetemekhez. Az államtitkár beszélt a felsőoktatás nemzetköziesítéséről, és arról is, hogy mára a magyar felsőoktatás felkerült a világ térképére és egyre jobb a híre. Azt szeretnék, ha a magyar egyetemek innovációs ökoszisztémává válnának, minden szempontból megfelelnének a XXI. század kihívásainak, a helyi közösségek életének aktív szereplői lennének; ezért is fogtak bele a felsőoktatás nagy volumenű átalakításába – mutatott rá. Közlése szerint alapos előkészítő munka előzte meg az új modell kialakítását, a külföldi példák alapján bevált receptet használtak. A modellváltás garantálja, hogy az érintett intézmények jelentős fejlesztési forrásokhoz jussanak, rugalmasabban, gyorsabban reagáljanak a gazdasági igényekre, szabadabban működhessen és kevesebbet kelljen adminisztrációval foglalkozni.
Lehetővé válik, hogy azzal foglalkozhassanak, ami a valódi missziójuk, a tudománnyal, jelen esetben a művészetekkel, a fiatalok minél magasabb színvonalú képzésével
– mondta Schanda Tamás. Értékelése szerint a szilárd tárgyi tudás és az adott szakterületen szerzett gyakorlati ismeretek mellett ugyanakkor a kreativitásra is szükség van a sikerhez.
Az a küldetés, amelyet az öt művészeti egyetem vállalt, sok más mellett ezt is elősegíti
– mondta, hozzátéve: a művészeti oktatás minden esetben erősíti a kreativitást is. Az egész országra kiterjedő, több száz oktatási intézményt érintő, mintegy ezer pedagógus bevonásával megvalósuló projekt azt is megmutatta, hogy az egyetemek polgársága tud és akar is tenni az ország egészéért. Új módszertannal segítik a művészetpedagógai oktatást, illetve ennek elsajátításában a tanárokat.
Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára arról beszélt: fontos és sokrétű projekt valósulhatott meg.
A felsőoktatás történetében a hazai művészeti egyetemek ez a fajta együttműködése szinte egyedülálló volt
– összegzett. A művészeti nevelés korszerűsítése, a fiatalok képesség-kibontakoztatásának magas fokú támogatása azt szolgálja, hogy a magyar művészeti oktatás minden szintjén versenyképes lehetőséget kínáljanak minden tehetséges hallgató számára – hangsúlyozta az államtitkár. Kitért arra is, hogy a felsőoktatás területén ma a világjárvány okozta válságos helyzet ellenére a legfontosabb minőségi tényező a kiszámíthatóság, a megbízhatóság, a biztonság, amit a hallgatóbarát intézményi struktúra kialakításától egészen a diákhitelrendszer bővítéséig számos intézkedéssel igyekszik támogatni a kormány.
Az a cél, hogy Magyarország regionális szellemi és tudásközponttá válhasson
– rögzítette.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közneveléséért felelős államtitkára kiemelte: a program célja volt az alapfokú művészeti oktatás megjelenítése, amit a magyar köznevelés erősségeként jellemzett.
Cél volt továbbá, hogy miként lehet ebbe a rendszerbe innovációt, újító elemeket beépíteni
– mondta, hozzátéve: igyekeztek figyelni az egyetemek közti kooperációra is, valamint arra, hogy a pedagógus-továbbképzés területén növekedjen a felsőoktatási intézmények aktivitása.
2016-ban még 1723 aktív pedagógus továbbképzésből kilencvenöt volt, ami az egyetemek közreműködésével valósult meg, 2020-ban 1479 aktív képzésből 329 az egyetemek által akkreditált
– ismertette.
A fejlesztések nagyon jó irányba mutatnak, kifejezetten aktív munka valósulhatott meg az intézményekben
– összegzett a köznevelési államtitkár.
Csépe Valéria, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy egy hosszú pályázat végén, sok kiváló munka után az eredmények hasznosulhatnak majd a köznevelés területén.
Az EFOP-pályázat megvalósításában együttműködő öt művészeti egyetem a forrást többek között a köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítására, a művészetpedagógiai munkát támogató programok szervezésére fordította. A programban a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Zeneakadémia, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem vett részt.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
