Pesti Srácok

Mexikó kész politikai menedékjogot nyújtani a WikiLeaks kiszivárogtató Julian Assange-nak

Mexikó kész politikai menedékjogot nyújtani a WikiLeaks kiszivárogtató Julian Assange-nak

Mexikó kész politikai menedékjogot nyújtani Julian Assange-nak – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a mexikói államfő. Andrés Manuel López Obrador leszögezte: Assange megérdemel egy esélyt, ő a maga részéről pedig támogatja, hogy megbocsássanak neki. Hozzátette: utasította a mexikói külügyminisztériumot, tegye meg a szükséges lépéseket Londonnál Assange szabadon bocsátása érdekében.

A londoni büntetőbíróság hétfőn nem jogerősen úgy döntött, a brit kormány nem adhatja ki a WikiLeaks kiszivárogtató portál brit börtönben lévő alapítóját az Egyesült Államoknak, amelynek tizennégy napja van fellebbezni a döntés ellen. A bírósági határozat értelmében Assange elsősorban azért nem adható ki az amerikai hatóságoknak, mert reális annak a kockázata, hogy az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. Az ausztrál állampolgárságú Assange ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben tizennyolc vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül tizenhét kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja a férfit. Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem ötszázezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek. A WikiLeaks szerint politikailag motivált vádakról van szó. Korábban Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt, 2019 áprilisában azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült e nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését. Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja őt Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet. Nem ez az első alkalom López Obrador hivatalba lépése óta, hogy Mexikóváros menedékjogot ajánl fel valakinek. A mexikói kormány 2019 novemberében adott menedéket Evo Morales korábbi bolíviai elnöknek, aki egy hónappal korábban kényszerült lemondani posztjáról, miután az országon a győzelmével végződő választásokat követően három hétig tartó véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről.

Forrás: MTI; Fotó: Reuters/Peter Nicholls

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.