Pesti Srácok

Morawiecki: az áldozatok emlékezete a lengyel identitás részét képezi

Morawiecki: az áldozatok emlékezete a lengyel identitás részét képezi

A lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete; a német nácik a lágerben a világtörténelem legiszonyatosabb gépezetét hozták létre – írta szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

– áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében.

PestiSracok facebook image

– tette hozzá a kormányfő. Az auschwitzi évfordulóról Lengyelországban szerda délután tartanak központi – a koronavírus-járvány miatt online – megemlékezést. Ezen beszédet mond Andrzej Duda lengyel elnök, felszólal a láger néhány volt gyermekfoglya, valamint izraeli és orosz diplomaták.

A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb, mint két hónap alatt – csaknem négyszáznegyvenezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban – amelynek foglyait a németek korábban, a szovjet csapatok közeledtekor zömében legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították – mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!