Pesti Srácok

Oktatási Hivatal: nem minden felvételizőnek kell emelt szintű érettségi

Oktatási Hivatal: nem minden felvételizőnek kell emelt szintű érettségi

Tavaly óta valamennyi alap- és osztatlan szakon felvételi követelmény az emelt szintű érettségi, de vannak kivételek, ide tartoznak például a művészeti képzések vagy az edzői szak – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese.

Vanó Renáta az Educatio oktatási szakkiállításon hangsúlyozta: az emelt érettségi kritériuma kiváltható bizonyos, korábban megszerzett oklevelekkel is.

Ma délután zárul a hazai felsőoktatás legnagyobb börzéje, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás. A háromnapos – ezúttal virtuális formában szervezett – expón közel száz kiállító várta a felvételizőket, hogy megismertessék őket az egyetemek és főiskolák idei képzési kínálatával, nyelviskolákkal, ösztöndíjprogramokkal és diákmunka-közvetítőkkel, sőt, 19 külföldi felsőoktatási intézmény is képviseltette magát a rendezvényen. A diplomaszerzésre áhítozó fiataloknak még bő három hetük van eldönteni, hol is kívánnak továbbtanulni; jelentkezéseiket február 15-ig nyújthatják be a Felvi.hu elektronikus rendszerében. Ha marad az elmúlt években megszokott trend, akkor a felvételizők legnagyobb része most is ingyenes helyekre kerülhet be. Tavaly a felvettek négyötöde állami ösztöndíjat kapott. Ezért cserébe csak azt kell vállalni, hogy a támogatott félévekkel megegyező ideig Magyarországon vállal munkát a hallgató a végzést követő húsz éven belül – írja a Magyar Nemzet.

2020 óta újdonság, hogy az alap- és osztatlan képzéseken kötelező bejutási feltételként írják elő az emelt szintű érettségit, legalább egy tantárgyból. Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese az Educatión tartott előadásában ugyanakkor rámutatott: a szigorítást illetően vannak kiskapuk. Kivételt képeznek ugyanis az új követelmény alól azok a szakok, ahol nem a gyakorlati vizsga alapján számolják ki a pontszámot. Ide tartoznak a művészeti és művészetközvetítési képzések, a művészeti tanárszakok vagy éppen az edző szak is. A szakember hozzátette, hogy az emelt érettségi követelménye kiváltható akkor is, ha valaki már rendelkezik felsőoktatási szakképzésben szerzett, vagy felsőfokú végzettséget igazoló oklevéllel. Van kedvezmény azok számára is, akik már nagyon régen, vagy külföldön szerezték az érettségijüket: ők felvételi szakmai vizsgával mentesülhetnek a fenti kritérium teljesítésétől.

PestiSracok facebook image

Vanó Renáta rámutatott: az sem mindegy, hogy ki milyen tárgyból választotta a nehezebb vizsgát. Bizonyos képzéseken bármilyen tárgyból elfogadják az emelt szintű érettségit: ilyenek az agrár-, a gazdasági, jogi, egészségtudományi és pedagógus alapképzések, valamint a sporttudományi terület és az informatikai összes szakja. Vannak viszont olyan szakok, amelyek esetében nem mindegy, miből érettségizik emelt szinten a fiatal. Ide tartoznak az osztatlan agrár szakok, valamennyi műszaki, bölcsész, államtudományi, társadalomtudományi és természettudományos szak, továbbá az osztatlan gazdasági, jogi és orvosi képzések – magyarázta, hozzátéve: utóbbi esetekben a felvételi tájékoztatóban kell utánanézni, hogy pontosan mit is követel meg az egyetem.

Bukta Péter, az OH tájékoztatási osztályvezetője a kiállításon tartott előadásában emlékeztetett: a felvételin mindenki három, választott képzést jelölhet meg ingyen, további hármat pedig két-kétezer forintos kiegészítő díj ellenében. A benyújtott kérelmeket február 20-ig hitelesíteni kell, ezt követően április 19. és július 8. között nyit ki újra az e-felvételi felület, amikor lehetőség nyílik adat- és sorrendmódosításra, illetőleg a még hiányzó dokumentumok feltöltésére. A ponthatárok megállapítása július 22-én várható.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.