Ráerősít a kormány az iskolai nyelvoktatásra

Kiemelt célként tűzte ki az idegennyelv-tudás fejlesztését a következő tíz esztendőre szóló köznevelési stratégia. A beavatkozás szükségszerű, mert hazánkban még mindig jóval kevesebben beszélnek idegen nyelvet, mint a legtöbb uniós államban. Az Eurostat adatsora szerint a magyarok több mint fele (57,6 százaléka) semmilyen idegen nyelven nem tud, bár megjegyzendő, hogy a 2007-es állapothoz képest még ez is előrelépést jelent, akkor honfitársaink háromnegyede vallott arról, hogy kizárólag magyarul ért. A gyászos helyzet javítását a fiataloknál és a pedagógusoknál kezdik: ha nem lett volna pandémia, idén nyáron már elindult volna a középiskolások külföldi nyelvtanulási programja; a 9. és 11. évfolyamos középiskolások kétszer kéthetes külföldi kurzuson vehetnek részt az állam pénzén, hogy anyanyelvi környezetben gyakorolhassák az általuk elsőként tanult idegen nyelvet. A célországok között az Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Málta, Írország és Kína szerepel. A vírushelyzet miatt a kormány kénytelen volt egy évvel elhalasztani a programot, de az érintettek abban bíznak, hogy a veszélyhelyzeti intézkedések feloldása után 2022-ben valóban megkezdődhetnek a kiutazások. Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos korábban a Magyar Nemzetnek azt mondta, szeretnék, ha az érintett korosztályból mindenki élne a lehetőséggel, ezért a költségeket úgy tervezik, hogy az állam nemcsak a nyelvtanfolyamok díját, valamint a gyerekek utazását, elszállásolását és ellátását finanszírozza, hanem zsebpénzt is ad nekik.

A diákok mellett a pedagógusokat is új intézkedéssel céloznák, a Nemzeti Pedagóguskar idegen nyelvi tagozatának elnöke az elmúlt időszakról készült beszámolójában azt írja: nagy örömmel üdvözli az oktatásirányításnak azt a tervezetét, amelynek keretében a gyakorló nyelvtanárok számára továbbképzést biztosítanának nyelvterületen. Egyelőre az egyeztetések fázisánál járunk, de a Maruzsa államtitkár úrral folytatott megbeszéléseim nyomán remélni merem, hogy hamarosan ez a nagyszabású program is megvalósulhat az oktatásirányítás szándéka nyomán – fogalmazott Nikolics Noémi. Hogy milyen programot is tervez a kormány a tanároknak, arról részleteket még nem tudni, az elmúlt héten azonban Rétvári Bence is pedzegette a témát – írja a Magyar Nemzet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az LMP-s Hohn Krisztina írásbeli kérdésére válaszolva jelezte, a pedagógusok nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére 2021-től évi másfél milliárd forintot ad a kormány, valamint az idegennyelv-oktatás korszerű infrastrukturális feltételeinek további fejlesztése is folyamatban van.

– tette hozzá a kormánypárti politikus, aki felidézte, hogy 2018 óta már minden 35 év alatti fiatalnak ingyenes egy nyelvvizsga megszerzése. Mint emlékezetes, 2019-ben nagy port kavart, hogy a kormány a középfokú nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelménnyé kívánta tenni. A szigorítást végül a szakmai szervezetek javaslatára az utolsó pillanatban eltörölték. Abban ugyan nem volt vita, hogy a lépés a minőség irányába hat, ám mivel a felvételizők durván fele nyelvvizsga nélkül vág neki a továbbtanulásnak, túl sokan estek volna ki a rostán, és bizonyos képzési területek – többek közt az amúgy is folyamatos emberhiánnyal küzdő pedagógusképzések – teljesen ellehetetlenültek volna. Tavaly egyébként országosan csaknem nyolcvanötezer nyelvvizsgát tettek le – a próbálkozások 70 százaléka volt sikeres –, az éves átlag egyébként százhúszezer körül szokott mozogni, a járvány miatt azonban érthetően visszaesett a jelentkezők száma – számol be a Magyar Nemzet. Szakmai konszenzus van a tekintetben, hogy a köznevelésnek magasabb nyelvi szintre kell eljuttatnia a diákokat, ehhez pedig az alsóbb szinteken kezdeni a reformot. A 2020 szeptemberétől hatályos, módosított Nemzeti alaptanterv megteremti ennek kereteit, olyan újfajta megközelítést alkalmazva, ami valóban kedvet csinálhat a gyerekeknek a nyelvtanuláshoz. A NAT-ban egy sor pozitív elem jelenik meg, amelyek modern szemléletű, kommunikatív nyelvtanulási modellre utalnak – véleményezte a szabályozást korábban lapunknak a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke. Rozgonyi Zoltán szerint üdvözlendő, hogy a nyelvtanulás kezdeti szakaszában nem elvárásközpontú, hanem élményalapú, játékos, szóbeliségre fókuszáló oktatást irányoz elő a szabályozás, ami nem mellesleg külön hangsúlyozza a gyermekbarát, vizuá­lis elemekben gazdag tanulási környezetet is. Nikolics Noémi kiemelte, nőtt a nyelvtanárok szabadsága, miután a szakmai párbeszéd hatására az idegen nyelvi tankönyvekre már nem vonatkozik az a korlátozás, hogy kerettantervenként csak két-két tankönyv közül lehet választani.