Pesti Srácok

Soros mellett az IMF is beférkőzött a Jobbikba

Soros mellett az IMF is beférkőzött a Jobbikba

A hazánkat évekig pénzügyi gyámság alatt tartó Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik embere már 2018-ban megfordult a Jobbik belső köreiben – tudta meg a Magyar Nemzet Volner Jánostól. A hazánk szuverenitását nagyban csorbító IMF-hitelt Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt vette fel Magyarország, melyet később az Orbán-kormánynak sikerült visszafizetnie 2013-ban.

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Volner János, a Jobbik egykori alelnöke. Elmondása alapján mindez 2018 januárjában, a Dürer Rendezvényházban történt. Volner János információja azért is érdekes, mert pont akkor jelent meg az IMF munkatársa a Jobbik környékén, amikor Orbán Viktor évértékelőjében elmondta a híres mondatot:

PestiSracok facebook image

Mint ismert, a Gyurcsány-kormány annak idején a válság megoldását abban látta, hogy az IMF-hez fordul, amivel Magyarországot a valutaalap erős felügyelete alá helyezte, ezzel csorbítva hazánk függetlenségét. Gyurcsány Ferenc kormányzásának utolsó évére Magyarország kényszerpályára került. A teljes pénzügyi csőd elkerülése érdekében a balliberális kormány megállapodást kötött az IMF-fel. Az elemzők előzetes kalkulációit megduplázva húszmilliárd eurós keretösszeget bocsátottak rendelkezésre: ebből az EU hat és fél milliárd, a Nemzetközi Valutaalap tizenkét és fél milliárd, a Világbank pedig egymilliárd eurót biztosított. A mentőövnek azonban komoly ára volt: a szerződés jelentősen csökkentette az ország önállóságát, a kormány mozgásterét, gyakorlatilag pénzügyi gyámság alá helyezték Magyarországot.

A második Orbán-kormány 2010 utáni növekedést beindító kormányzati lépéseinek köszönhetően az államháztartás egyre jobb állapotba került, így már semmilyen segítségre nem volt szükségünk az IMF-től. Sőt a magyar állam fokozatosan vissza tudta fizetni a valutaalapnak a korábbi hiteleket. Így 2013-ban Magyarország előbb az IMF-nek törlesztette a fennálló adósságát, majd 2016-ban az Európai Bizottságnak is visszafizette az utolsó törlesztőrészletet. Ekkor még a Jobbik is a pénzügyi gyámság alóli mielőbbi szabadulás mellett volt. Pont Volner János mint frakcióvezető-helyettes nyilatkozott úgy 2012 szeptemberében, a Jobbik kihelyezett balatonfüredi frakcióülésén, hogy tiltakoznak az IMF által kért megszorító intézkedések ellen, és azt követelik, a bankszféra vegye ki a részét a magyar közteherviselésből. Volner odáig ment, hogy akkoriban még a kormánynál is keményebben bírálta az IMF-et és az azzal kapcsolatos megállapodásokat támogató, mára a Jobbik választási szövetségesévé vált baloldali pártokat.

Az IMF munkatársának megjelenésekor már az egykor radikális jobboldali pártban volt Teplán István is, Soros György embere, akit szintén Volner János buktatott le. A lap szerint Teplán nemcsak a Soros-egyetem rektorhelyettese volt, de a Gyurcsány-kormány személyügyi központját is vezette. Soros embere 2019 augusztusában Marcaliban, a szocialisták néhai erős embere, Suchman Tamás nevelt fiának az éttermében tartott előadást a Jobbiknak, amelyben amellett érvelt, hogy a pártnak fel kellene adnia korábbi identitását. A Magyar Nemzet a hétvégén írt arról, hogy Teplán jobbikos kapcsolattartója, Gyöngyösi Márton – mielőtt elfoglalta volna helyét az Európai Parlamentben (EP) – szavát adta párttársainak: elintézi, hogy bevegyék egy pártcsalád frakciójába. Csakhogy ez máig nem valósult meg, és minden valószínűség szerint már nem is fog, ezt a Jobbik egykori elnöke, Sneider Tamás nyilatkozta a lapnak. A 2019-es európai parlamenti választás óta Gyöngyösi az egyetlen jobbikos képviselő az EP-ben, és azóta sem sikerült egyetlen frakcióhoz sem csatlakoznia.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!