Von der Leyen: az EU sokkal tartozik a litván szabadságharcosoknak
Az Európai Unió sokkal tartozik a litván szabadságharcosoknak, az ő hősiességük nélkül ma Európa nem lenne ugyanaz – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai videoüzenetében, az 1991-es litvániai szovjet beavatkozás 30. évfordulója alkalmából.
A szovjet hadsereg 1991. január 13-án fegyverekkel és tankokkal lépett fel a balti ország függetlenedési törekvései ellen. A szovjet katonák megtámadták a vilniusi tévétornyot, valamint a nemzeti televízió- és rádióközpontot: az akció során 14 békésen tüntető civilt megöltek, körülbelül 700 tiltakozót pedig megsebesítettek. Von der Leyen most hangsúlyozta: a harminc évvel ezelőtti litvániai események döntő szerepet játszottak az európai kontinens megosztottságának leküzdésében. A litván emberek az idegen hatalom helyett függetlenségük, szabadságuk megvédése mellett álltak ki. Abban az időben a Szovjetunióval szembeni ellenállás szinte reménytelen tűnt, de ami aznap Vilniusban történt, az az egész világon visszhangot váltott ki, és végül a Szovjetunió felbomlásához vezetett.
A litván szabadságharcosok áldozattétele emlékeztessen minket arra, hogy milyen fontos érték a demokrácia, a szólásszabadság, a jogállamiság és a függetlenség
– emelte ki. Von der Leyen hozzátette: Európában ezeket az értékeket sokan magától értetődőnek hiszik, ám az igazság az, hogy minden nap meg kell küzdeni értük.
Litvánia tavalyelőtt 67, a szovjet beavatkozásban részt vevő, orosz nemzetiségű személyt ítélt el háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt. Moszkva azt állította, hogy az ítélet "politikai megfontolásból" született, és 2020-ban büntetőeljárást indított az ügyben ítéletet hozó litván bírák ellen.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq
