Pesti Srácok

A KMKSZ elnöke borúsnak látja az ukrán-magyar kapcsolatok alakulását

A KMKSZ elnöke borúsnak látja az ukrán-magyar kapcsolatok alakulását

Borúsnak látja az ukrán-magyar kétoldalú kapcsolatok alakulását és a kárpátaljai magyarság helyzetét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, de úgy véli, a nehézségek ellenére is jobb tárgyalni, mint nem tárgyalni. Brenzovics László erről a Magyar Nemzet hétfői számában megjelent interjúban beszélt.

– mondta az elnök a lapnak a kárpátaljai magyarságot ért inzultusokról. Mint mondta, olyan események történtek, amelyek korábban példátlanok voltak: magyarellenes tüntetések, fenyegető levelek, irodájuk felgyújtása. Úgy vélte, 2014 után elszabadultak a nacionalista indulatok Ukrajnában, és ebben jelentős szerepe volt az ukrán médiának, amely negatívan állította be a magyarokat és Magyarországot. Brenzovics László hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarok Ukrajna lakosságának mindössze 0,3 százalékát alkotják, és lojális állampolgárai az országnak, Magyarország pedig a kezdetektől fogva mindent megtett azért, hogy Ukrajna integrálódhasson az európai struktúrákba, így például jelentős szerepet vállalt az uniós vízummentesség megadásában.

A KMKSZ elnöke kitért arra: az ukrán hatóságok nyomozásokat folytatnak olyan alapítványok ellen, amelyeken keresztül a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Bethlen Gábor Alap jelentős támogatásokat nyújt Kárpátaljának. Mint mondta, nem lepte meg, hogy saját otthonában is házkutatást tartottak, annak módja azonban rendkívül durva és félelemkeltő volt. Hangsúlyozta: nyugodtan állnak a vizsgálatok elé, mert az alapítványok átláthatóan, az ukrán törvényeknek megfelelően működnek. A lap kérdésére a politikus azt mondta: a közeljövőben nem lát esélyt arra, hogy pozitív irányba mozduljanak el a kétoldalú kapcsolatok, mert bár Magyarország jelentős gesztusokat tesz, ezeket az ukrán fél szerinte nem értékeli. A KMKSZ elnöke hozzátette: a jelenlegi politikai helyzetben nem igazán látja azt, hogy az oktatási vagy nyelvi kérdésekben jelentős előrehaladás történne. Ennek ellenére úgy véli, jobb tárgyalni, mint nem tárgyalni, és üdvözlendőnek nevezte a magyar kormányzat szándékát arra, hogy egy normális párbeszédet alakítson ki.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.